Lebonthatják az MSZMP egykori oktatási központját, amely több mint 150 évet ölel fel.

A Villányi úti telken egy évszázaddal ezelőtt a ciszterci gimnázium egyik szárnyának megépítése volt a cél, ám ez a terv végül sosem valósult meg.

Az MSZP 2024 őszén értékesítette a XI. Villányi út 11-13. szám alatt található épületét, amely története egészen 1972-ig nyúlik vissza, amikor is a Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságaként nyitotta meg kapuit. Ezt az épületet sokan csak "Foxi-Maxiként" emlegették, mivel a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem is itt működött. Az ingatlan 1995 és 2015 között az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) székhelyéül szolgált. Az új tulajdonos, a Kazinczy utcában szállodaprojekten dolgozó Forestay-csoport, aki korábban a Tűzraktérből alakított ki magánkollégiumot, részben kollégiumként használta az épületet. Az utóbbi hónapokban pedig a falai között több hétvégi dizájnvásárt is rendeztek, így újra életet leheltek a régi falak közé.

A földszintjén Krizsán István (1933) nagyméretű mozaikját magába olvasztó, felsőbb szintjein helyenként még mindig az építéskori csempeburkolatot rejtő ház sorsa rövidesen megpecsételődhet - derül ki a Magyar Építész Kamara oldalán közzétett hírből, ami egy nyílt építészeti ötletpályázatról ad hírt.

Az oldal információi alapján a Forestay Development egy olyan prémium társasház megvalósítását célozza meg, amely a földszinten kereskedelmi egységeket is integrál, így a terület életét élénkítő, sokszínű közösségi teret teremt.

érzékenyen reagál a helyszínre, a gazdag városi kontextusra és a hely történelmére, ugyanakkor fenntartható és népszerű az épület használói és környéken lakók számára egyaránt.

A hely szelleme és története mindig is alapvető inspirációt jelentett az építészeti tervezésben. Ahhoz, hogy valóban egyedi és eredeti megoldásokat alkothassunk, fontos, hogy mélyen belemerüljünk a környezetünk kulturális és történelmi rétegeibe. Érdemes felfedezni a hely különleges karakterét, legyen az egy régi épület, a táj természetes szépségei, vagy az ott élő közösség hagyományai. A tervezők előtt álló kihívás, hogy ezeket az elemeket újraértelmezzék, és modern kontextusba helyezzék, miközben tiszteletben tartják a múltat. Az innováció kulcsa az, hogy folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak esztétikailag vonzóak, hanem funkcionálisan is relevánsak. Fontos, hogy a tervezési folyamat során párbeszédet folytassunk a közösséggel, és bevonjuk őket az ötletek kialakításába. Ez nemcsak a helyi identitás erősítését szolgálja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a végeredmény valóban a hely szelleméhez illeszkedjen. A kreatív gondolkodás és a hagyományos elemek újragondolása lehet a kulcs ahhoz, hogy olyan építészeti alkotásokat hozzunk létre, amelyek nemcsak a jelen igényeit elégítik ki, hanem a jövő generációinak is örömet szereznek. Együtt, a múltat és a jövőt ötvözve, képesek vagyunk olyan innovatív megoldásokat létrehozni, amelyek büszkén képviselik a helyi értékeket, miközben modern, fenntartható és funkcionális teret teremtenek.

Ebből adódóan a LAKÓTERV két mérnöke, Balogh István és Molnár János által megálmodott épület a közeljövőben akár nyom nélkül eltűnhet. Felmerül tehát a kérdés, mi vár a jövőre ötvenéves, a házba utólag beépített 4,4 x 11 méteres velencei üvegmozaik kompozícióra, és hogyan alakul majd a környék arculata.

A területen, ahol Wälder Gyula az 1920-as évek közepén a ciszterci gimnázium egyik szárnyát tervezte, a bontás után nincs akadálya egy új, nagyobb épület megvalósításának. A kerület által meghatározott beépíthetőségi maximum 50% a terepszint felett, míg az alatti területeken ez 65%-ra emelkedik. Az épületek maximális magassága 20 méter, és a zöldfelületek aránya nem lehet kevesebb 25%-nál.

A cég az ötletpályázatra benyújtott pályaműveket május 26-ig fogadja, míg az eredmények kihirdetésére június 25-én kerül sor.

A benyújtott dokumentumok alapján világossá válik a tíztagú Bírálóbizottság összetétele, amelyben két póttag is helyet kapott. Társelnökként az építészeti államtitkári posztot is betöltő Lánszki Regő vezeti a bizottságot. A tagok között megtalálható a kerület főépítésze, Schreffel János, valamint a Magyar Építész Kamara alelnöke, Szalay Tihamér is. További neves szakemberek, mint Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének vezetője, valamint dr. Gutai Mátyás, a Loughborough University Épületszerkezettan és Tervezés Tanszékének munkatársa, szintén képviseltetik magukat a bizottságban.