Madár Eszter: Lendület | Váci Napló Online A lendület fogalma sokunk számára ismerős, de vajon mit is jelent valójában? Madár Eszter írása felfedi ennek a szónak a mélyebb rétegeit, és rámutat arra, hogy a lendület nem csupán fizikai értelemben értelmezh


A verőcei Zsengélő Café falain Madár Eszter grafikus, festő és tipográfus lenyűgöző alkotásai köszöntik a látogatókat. Az alkotó saját útját járta, ahogy ezt így fogalmazza meg: "Mindig a saját ösvényemen haladtam. Soha nem követtem mások nyomdokait, nem próbáltam meg másokat utánozni. Talán néha az ecsetem elkalandozott, de hiszem, hogy minden egyes szín és vonal hozzájárult ahhoz, hogy végül 'hazaérjek'. Amikor most az ecsetet a vászonra helyezem, úgy érzem, megtaláltam az otthonomat."

Kérdésemre a kezdetekről Madár Eszter szívélyesen mesélt. Elmondta, hogy körülbelül négyéves volt, amikor édesapja dicséretben részesítette egy kusza fenyőerdőt bemutató rajzáért. Azóta a rajzolás szenvedélyévé vált, és ez a pillanat indította el a képzőművészettel való kapcsolatát, amely később a legfontosabb "kommunikációs csatornájává" vált. A kiállításának címe: "Lendület", ami rendkívül találó, hiszen a bemutatott képeken dinamikus, lendületes ecsetvonásokkal találkozhatunk. De miért éppen a lendület? Eszter véleménye szerint lendület nélkül semmi sem valósulhat meg. Mindaddig dolgozik, amíg ez a belső energia fenntartja benne a kreativitást. Számára lényegtelen, hogy éppen könyvtervezés, festés, kertépítés vagy gyermeknevelés a téma: a lendület, az akarat, a fantázia és a szárnyalás elengedhetetlenek ezekhez a tevékenységekhez. A Verőcén látható alkotások olajfestmények, melyek vászonra és farostra készültek. Érdekes volt hallani, hogy kik gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Például Lengyel Györgyi, aki az óvónőképzőben bevezette őt a linómetszés rejtelmeibe. Az első kiállítását is ezzel a technikával készítette, melyet a MOM Kulturális Központban állítottak ki. Egy másik jelentős "hatás" egy különleges találkozás volt: Zimonyi Tibor költő verset írt egy linómetszetéhez. Esztert mélyen megérintette, hogy valaki így képes átérezni azt a hangulatot, amelyben a linó készült. "Hosszú ideig így 'kommunikáltunk': ő írt, én rajzoltam, én rajzoltam, ő írt" – tette hozzá Madár Eszter.

Ajánljuk figyelmedbe: A Váci Egyházmegye Kórházlelkészi és Lelkigondozói Szolgálata önkéntes képzést indít, amely kiváló lehetőséget nyújt mindazok számára, akik szeretnék mélyebben megismerni a lelkigondozás világát.

A Zsengélőben látható kiállítást Bene Zsuzsanna irodalombúvár, tanár, a gödöllői Ad Hoc Színház tagja nyitotta meg. Eszter és Zsuzsanna régi barátok. Ez a megnyitóbeszéden is érezhető volt. Elhangzott, hogy a történet úgy kezdődött, ahogyan a magyar népmesék kezdődnek: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Tele szorongással, félelmekkel és a világ iránti kíváncsisággal. Gyakran alulértékelte önmagát, sokáig nem hitte el, hogy tehetséges. Az élet aztán bebizonyította, mi mindenre képes. A fiatal felnőttként vállalt (olykor rákényszerített) feladatok megedzették a lelkét, és ráébresztették, hogy csakis az tekinthető valódi sikernek, amit saját magának teremt meg az ember. Csakis a lélek legmélyéről érkező képek és gondolatok tudják megmutatni egy ember igazi arcát, megsimogatni a lelkét, bizonyítani valódi értékét és tehetségét.

Fedezd fel a múlt lenyűgöző történetét: Csatlakozz hozzánk a Málenkij robot 10. jubileumi emléktúrájára 2025. január 3-4-5. között! Ne hagyd ki ezt a különleges alkalmat, hogy együtt emlékezzünk és tanuljunk a történelemről.

Bene Zsuzsától megtudhattuk, hogy Eszter lelke egy színekben gazdag, csodás világ, tele olyan mély érzelmekkel, amelyeket szavakkal nehéz kifejezni, és amelyek már gyermekkora óta jelen vannak benne. Képzeletében varázslatos, dinamikus képek születtek, amelyek boldogságot és izgalmat hoztak számára, vágyva arra, hogy papírra vagy fára kerüljenek. A megjelenítés módját is saját maga találta ki, hiszen ezek a technikák mindig is a szívében éltek. Bár voltak, akik megpróbálták irányítani őt a megszokott, hagyományos stílusok felé, ő határozottan ellenállt ennek. Tisztában volt azzal, hogy mi az, ami igazán őt tükrözi, lelkének legbensőbb rezdüléseit jeleníti meg, és nem akart mások elvárásainak megfelelni.

Amikor Valkón megismerkedtünk, engem azonnal elvarázsolt az a világ, melyet Eszter teremtett, képein megfestett. Én ezeket az otthonában láttam először. Lenyűgözött a hitelesség, az a finom szépség, ami áradt belőlük. Akkor még nem tudtam (de hamar felismertem), hogy Eszter különleges ember, akinek életében érvényesül a "nomen est omen", vagyis a "nevem a végzetem" törvény...Eszter olyan madár, aki könnyedén, tisztán és szabadon repül, csakis a lelkiismeretének és a tehetségének engedelmeskedve. A neve is arra predesztinálja, hogy szálljon, olyan magasságokba, ahová nehéz eljutni, de meg kell próbálni, szabadon és könnyedén...mert nincs más alternatíva, mert erre született. Ahogy képeinek csodálatos alakjai is. - hangzott el a kiállításmegnyitón. Jenes Barnabás Cseh Tamás-dalokkal mélyítette a megnyitó hangulatát.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK: Mézeskalácsfalu – Sződliget varázslatos helyszíne, ahol a látogatók száma meghaladja a kétezret! Fedezd fel a középpontjában álló eseményeket és élményeket!

A kiállítás december 31-ig tekinthető meg. ♦

Oszt meg bátran, hogy minél többen értesüljenek róla!

Related posts