Magyar Péter úgy véli, hogy Tiborcz István a fővárosi minisztériumi ingatlanokra is érdeklődést mutatott a pesti belvárosban. | szmo.hu

Első alkalommal használták a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de a bevetés sikerességéről egyelőre nincsenek pontos információink. A támadást megelőző időszakban a műholdak észleltek egy hosszú teherautó-konvojt, amely a legjelentősebb iráni nukleáris létesítmény bejáratánál állt, ami arra utal, hogy az irániak valamilyen jelentős lépésre készültek.

Az Egyesült Államok hadseregének hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri állam területéről indult el, hogy végrehajtsanak egy különleges katonai műveletet. A bombázók közel 37 órás, megállás nélküli repülést követően Irán legjelentősebb nukleáris létesítményeit célozták meg. Az amerikai tisztviselők nyilatkozatai szerint a gépek 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordó környékén található földalatti komplexumra. Emellett tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak, hogy csapást mérjenek a Natanz és Iszfahán közelében lévő stratégiai célpontokra.

A fegyver képes akár 61 méter mélyre is behatolni a legmodernebb föld alatti létesítményekbe, mint például a betonból készült bunker vagy akár egy hegy belseje, mielőtt detonálna. A hírszerzési adatok alapján a fordói urándúsító üzem ennél is nagyobb mélységben helyezkedett el, ezért a támadók egymás után több bombát is bevetettek. Mindez lehetővé tette, hogy minden egyes robbanás után a következő bomba még mélyebbre hatoljon a földbe.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő ügynöksége bejelentette, hogy az amerikai támadást követően nem tapasztaltak emelkedést a három iráni nukleáris létesítmény környékén mért sugárzási szintekben. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a helyzet további alapos vizsgálatot igényel.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolója kapcsán felmerül néhány aggály, különösen a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai cég által rögzített szokatlan aktivitás miatt, amely a csapásokat megelőző három napban zajlott Fordónál. A műholdképek szerint június 19-én az irániak 16 teherautót és buldózereket helyeztek el a bejárati alagutak előtt. A következő nap ezek a járművek északnyugat felé távoztak a helyszínről. A londoni Open Source Centre elemzése alapján valószínű, hogy Irán talán egy katonai akcióra készítette elő a létesítményt.

Eslami nyilatkozata szerint "amikor a centrifugák telepítése és üzembe állítása befejeződik, elindul a dúsítás folyamata." Jelenleg a nyugati hírszerző ügynökségek nem tudták megerősíteni Eslami szavait. David Albright, a biztonságpolitikai szakértő a New York Timesnak kifejtette, hogy az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre helyezkedik el, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt, amely körülbelül 1600 méterrel emelkedik a tengerszint fölé – ez majdnem 800 méterrel magasabb, mint az a hegy, ahol a Fordót található. Az irániak itt kívánják telepíteni a legmodernebb centrifugáikat, amelyek segítségével három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. A kérdés csupán az, hogy eddig milyen előrehaladást értek el a projekt megvalósításában.

Az amerikai támadás következtében az iráni vezetés határozottan jelezte, hogy válaszlépésekre készül. Mohszen Rezaei tábornok, a Forradalmi Gárda egykori főparancsnoka és Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának tagja, alig néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: amennyiben Trump beavatkozik a háborúba, Irán nem habozik, és csapásokat mér a térségben található amerikai katonai támaszpontokra. Ezen felül tengeri aknákat robbanthat fel a Perzsa-öbölben, továbbá intézkedéseket hozhat a Hormuzi-szoros lezárására is.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A folyosót amerikai hadihajók biztosítják, azonban az elaknásításuk megakadályozása nem tűnik egyszerű feladatnak. Az Egyesült Államoknak emellett arra is fel kell készülnie, hogy a térségben állomásozó 40 ezer katonája közvetlen támadás célpontjává válhat. Az általuk használt bázisok mindegyike az iráni rakéták elérési távolságán belül helyezkedik el.

Irán számára kulcsfontosságú, hogy alaposan mérlegelje válaszait. Amennyiben visszavág az Egyesült Államok lépéseire, a következmények egy hatalmas háborúhoz vezethetnek, amely akár a rezsim végső bukását is jelentheti. Ugyanakkor, ha tétlenül marad, azzal a saját tekintélyét kockáztatja. Egy gyengült hadsereg és nukleáris programok nélküli ország esetében az érdekérvényesítési potenciálja drámaian csökkenhet a térség politikai játszmáiban.

Donald Trump is jelentős kockázatokat vállal. Választási ígéretei ellenére az Egyesült Államokat egy újabb háborús konfliktusba terelte, melynek következményeit még nehéz pontosan felmérni.