Magyar vadászpilóták állnak ki az orosz erőkkel szemben, és ebben a helyzetben még az Orbán-kormány sem játszik kulcsszerepet.

A magyar légierő legújabb Baltikumbeli küldetéséhez immár negyedik alkalommal csatlakozik egy spanyol egységgel együtt, keretében NATO misszió keretein belül látja el légi rendészeti feladatait. A pilóták tapasztalatai szerint az ottani szolgálat számos kihívást tartogat, azonban kiemelték, hogy agresszív vagy veszélyes manőverekkel az orosz részről eddig nem találkoztak.

A légi rendészeti művelet keretein belül július végén kezdődően december elejéig négy magyar Gripen és nyolc spanyol Eurofighter Typhoon típusú vadászgép állomásozik a litván légibázison. Feladatuk az Észtország, Lettország és Litvánia területeinek, valamint a Balti-tenger feletti légtér védelme. A rendészeti tevékenység során a pilótáknak az a feladatuk, hogy azonosítsák és kísérjék azokat a repülőgépeket, amelyek megszegik a légiközlekedési szabályokat. A šiauliai bázis mellett az észtországi Ämari légibázis is fontos szerepet játszik a misszióban, ahol jelenleg olasz vadászgépek végzik a szolgálatot.

Október közepéig már 17 alkalommal riasztották a magyar légierőt – tájékoztatta a Népszavát Tősér Péter alezredes a légibázison. A riasztások többsége a Balti-tengeren, nemzetközi légtérben végzett repülésekhez kapcsolódik, amelyek során a levegőbe kell emelkedniük. Ezek általában Szentpétervár és az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád, valamint Lengyelország és Litvánia között közlekedő repülőgépek miatt történnek. Emellett gyakran megfigyelés alatt tartanak kiképző vagy felderítő repülőgépeket is, amelyek tevékenysége szintén indokolja a riasztást.

Ismét egy orosz vadászgép légtérsértését észlelték, ezúttal litván égbolt felett, ahol a magyar Gripenek látták el a légi védelem feladatát.

A feladatuk elsősorban az idegen gépek azonosítása és amennyiben szükséges, kísérése. A NATO gépek minden esetben felfegyverezve szállnak föl, és sokszor az orosz repülők sem "üresen" közlekednek. Tősér Péter úgy nyilatkozott, a korábbi magyar missziókhoz képest még valamelyest csökkent is a riasztások száma idén.

A kecskeméti légibázishoz képest egészen más feladatokkal kell megbirkózniuk a pilótáknak, Tősér Péter elmondása szerint Magyarországon legtöbbször civil gépek miatt kapnak riasztást, például ha egy gép rossz frekvenciát használ és nem lehet vele kapcsolatba lépni.

A Baltikumban a pilóták felszerelése jelentősen eltér a megszokottól. Amikor a Balti-tenger fölé emelkednek, speciális vízálló ruházatra van szükségük, amely elengedhetetlen egy esetleges tengerbe katapultálás esetén. Ezt a fontos részletet Simó Bence hadnagy osztotta meg a litvániai légibázison az újságírókkal. A magyar pilóta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet követően két évet töltött Kanadában pilótaképzésen. Ezt követően egy rövid, de intenzív kiképzésen vett részt Svédországban, majd Kecskemétre tért vissza, ahol már a Baltikumban is használt Gripen vadászgépeken repült. A magyar légtérhez képest a baltikumi környezet teljesen más kihívások elé állítja a pilótákat; itt sokkal nagyobb a felelősség, és a helyzet fokozott figyelmet igényel, tette hozzá.

A magyar misszió körülbelül nyolcvan tagból áll, akiknek feladata a Gripenek állapotának folyamatos nyomon követése. A karbantartási munkálatokat is rendszeresen elvégzik, hogy a gépek mindig készen álljanak a feladatokra.

Sebők Krisztián százados véleménye szerint a vadászgépek számára kifejezetten előnyös, ha rendszeresen repülnek. A szinte napi rendszerességgel végzett repülések nem csupán éles bevetésekből állnak, hanem a gyakorlatok is fontos szerepet játszanak. Ráadásul, ha riasztás érkezik, a pilótáknak mindössze tizenöt percen belül a levegőben kell lenniük, amihez elengedhetetlen a kiváló csapatmunka.

A Népszava által kérdezett, a litván bázison szolgáló spanyol pilóta szerint kiváló az együttműködés és a közös munka a magyarokkal. A pilóta, akinek a nevét biztonsági okokból nem írhatjuk le, elmondta, neki különösen a többi pilótával van szorosabb viszonya, sok múlik a személyes kapcsolatokon is, és semmi oka panaszra. A spanyol misszió közel kétszáz fővel vesz részt a légtér védelmében. A spanyol pilóta elmondása szerint a Litvániában töltött hónapok alatt mindig sokkal többször kell fölszállniuk és többet repülhetnek, mint amikor például Andalúziában állomásoznak, ez számára egy pozitívum.

A bázison dolgozó két litván katona is elismeréssel beszélt a magyar kollégák munkájáról.

Arra a kérdésre, hogy érzik-e, hogy a magyar kormány esetleg oroszbarát politikát folytat, hangsúlyozták, itt a NATO-n belül katonák dolgoznak együtt katonákkal, közös célért, és nem foglalkoznak ilyen politikai témákkal.

Biztosak lehetnek benne, hogy az ott szolgálatot teljesítő magyar kollégákra mindig számíthatnak.

A riasztások során a légibázis személyzetén túlmenően más kulcsszereplők is aktívan részt vesznek a folyamatban. A NATO kombinált légi műveleti központja irányítja ezeket a feladatokat, amely a németországi Ramstein bázison működik. Frank Gräfe vezérőrnagy, a NATO Légierő Parancsnokságának (AIRCOM) vezérkari főnökhelyettese, úgy fogalmazott, hogy ezek a műveletek olyanok, mint egy összetett zenekar irányítása; minden résztvevőnek szinkronban kell dolgoznia, hogy a különböző szereplők mozdulatai harmonikusan egyesüljenek.

Frank Gräfe kifejtette, hogy a légi rendészet a NATO egyik kiemelkedő sikerprogramja, amelyben a szövetség minden tagállama valamilyen módon részt vesz. Az első misszió még az 1960-as években indult Nyugat-Németországban, így immár több mint 60 éve folyamatosan biztosítják a légtér védelmét a NATO tagállamaiban, minden egyes nap és órában. A balti országok, Magyarország 1999-es csatlakozása után, 2004-től lettek a szövetség részei. Gräfe pilótaként tapasztalta meg az első német missziót a litván Šiauliai bázison 2005-ben, és érzékelte, hogy a helyiek mennyire hálásak voltak a munkájukért. Korábban Litvániában nem álltak rendelkezésre a szükséges képességek, így a légtérsértések következmények nélkül zajlottak.

A tengeren élesebb a fenyegetés

Bár a litvániai bázison a pilóták hangsúlyozták, hogy az orosz légierő viselkedésében nem tapasztalható jelentős agresszió az utóbbi időszakban, a tengeren a helyzet egészen más. Az orosz árnyékflotta, amely zavaros hátterű hajókból áll, eddig példátlan kihívások elé állítja a Balti-tengert. A NATO ezért komolyabb fellépésre szánta el magát, miután az elmúlt években több tenger alatti kábelt is elvágtak, vélhetően orosz irányítás alatt álló hajók által. Idén januárban a NATO elindította a Baltic Sentry (Balti Őrszem) programot, amely keretében megerősítette a tengeri ellenőrzést. Egy vezető NATO tisztségviselő úgy véli, hogy az elrettentő intézkedések eddig sikeresek voltak. Figyelemmel kísérik a tengerszint alatti, a felszíni és a légtérbeli mozgásokat is. Határozott lépéseket tesznek, de hangsúlyozták, hogy nem kívánják eszkalálni a helyzetet. Például amikor egy orosz "halászhajó" gyanúsan sokáig tartózkodott a koppenhágai öböl kritikus infrastruktúrájának közelében, azonnali intézkedéseket hoztak. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hétfőn kijelentette, hogy az orosz árnyékflotta a hibrid támadások kiindulópontjaként funkcionál, ezért újabb szankciók bevezetését tervezik a Moszkva által irányított flottával szemben.

**Drónveszély: A Modern Technológia Kihívásai** A drónok megjelenése forradalmasította a légi megfigyelést, a szállítást és számos egyéb területet. Azonban ezzel párhuzamosan új kihívások is jelentkeztek, amelyekre érdemes odafigyelni. A drónok által okozott veszélyek nemcsak a magánélet védelmét érintik, hanem a biztonságot és a közrendet is. A drónok használata a szórakoztatástól kezdve a mezőgazdasági megfigyelésig terjed, de a helytelen használatuk komoly problémákat okozhat. Például a drónok képesek lehetnek megsérteni a légiközlekedési szabályokat, vagy akár bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatóak. Ezen kívül a magánszemélyek adatainak védelme is veszélybe kerülhet, ha a drónok illetéktelenül rögzítenek információkat. A megoldás érdekében fontos, hogy a drónhasználók tisztában legyenek a jogszabályokkal és etikai normákkal. Emellett a technológia fejlődésével együtt a biztonsági rendszereknek is lépést kell tartaniuk, hogy megelőzzék a drónokkal kapcsolatos visszaéléseket. A drónveszély tehát figyelmet érdemel, hiszen a jövő technológiája rengeteg lehetőséget rejt magában, de felelősségteljes használat nélkül könnyen válhat fenyegetéssé is.

Az utóbbi időszak drónfenyegetései új kihívások elé állítják a légvédelmet. Szeptember elején Belaruszból 23 orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe, amelyből több darabot a Lengyelországban állomásozó holland vadászgépek semlegesítettek. Az Ukrajna ellen folytatott háború során Oroszország már rendszeresen indít tömeges drónakciókat, amelyek elhárítása rendkívül bonyolult feladat. A vadászgépekről indított, akár milliós értékű rakéták felhasználása a néhány ezer eurós drónok ellen nemcsak, hogy nem költséghatékony, de logisztikai szempontból is kérdéseket vet fel. Ráadásul a vadászgépek riasztása önállóan is jelentős költségekkel jár, amit a megkérdezett pilóták szerint nehéz pontosan megbecsülni.

Az utóbbi időszakban a lengyel, román, belga és dán légtérbe ismeretlen drónok hatoltak be, és több esetben bizonyítékok vannak arra, hogy ezek Oroszország irányából érkeztek. A NATO központjában döntenek arról, hogy egy repülő eszközt lelőjenek-e, de az egyes országokban eltérő szabályok vonatkoznak erre a helyzetre – mondta Frank Gräfe a Népszava kérdésére reagálva. Egyes országokban a drónokkal kapcsolatos intézkedések rendőrségi feladatkörbe tartoznak. Más nemzeti keretek között viszont alkotmányos szabályok határozzák meg a katonai beavatkozás lehetőségét, és ahol egy másik ország végzi a légi rendészeti feladatokat, ott a fogadó ország beleegyezése is szükséges. Gräfe hangsúlyozta, hogy ezek a különbségek érthetőek, és tiszteletben kell tartani őket. Jelenleg, békeidőben ez nem okoz problémát, de véleménye szerint, ha valódi konfliktus alakulna ki, ezek a nemzeti kivételek a beavatkozásra tarthatatlan helyzetet teremtenének.

Tősér Péter elmondta, hogy folyamatosan gyakorolják a különböző fenyegetésekre adott válaszlépéseket. Az alezredes véleménye szerint a jövőben nem célravezető, hogy rakétákkal próbáljuk megsemmisíteni a drónokat, bár a vadászgépek szerepe a védekezésben továbbra is jelentős lehet. Jelenleg is kiemelt figyelmet fordítanak a védelmi képességek széles spektrumának fejlesztésére, amely magában foglalja a költséghatékony lézerirányítású fegyvereket és az elektromos zavaróeszközöket is – tette hozzá lapunknak.