Idén nyáron a magyarok számos ezre kénytelen szembenézni a nehézségekkel, mintha a földi pokol várna rájuk. Sokan úgy érzik, hogy elfeledkeztek róluk, és a szükséges támogatás hiánya csak tovább súlyosbítja helyzetüket - áll a Pénzcentrum friss hírében.
A probléma országszerte jelentős: becslések szerint hazánkban jelenleg több százezer lakásban hiányzik a légkondicionáló, a hatékony árnyékolás vagy a megfelelő szigetelés. Az érintett ingatlanok között találhatók panellakások, téglaépületek, vidéki vályogházak és Kádár-kockák, ahol a nyári hőmérséklet akár 35-40 fokig is emelkedhet, ami nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is jelent az ott élőknek.
Miközben a fűtésszegénység már régóta a figyelem középpontjában áll Magyarországon, a klímaváltozás hatására egyre sürgetőbbé váló hűtésszegénység sajnos gyakran háttérbe szorul a szakpolitikai diskurzusban és a támogatási rendszerekben – állítja a lap. A Habitat for Humanity 2023-as lakhatási jelentése rávilágít, hogy a hazai lakások több mint 30 százaléka hőtechnikai értelemben elavult, nem rendelkezik megfelelő szigeteléssel és korszerű ablakokkal. A szervezet tapasztalatai szerint sok otthonban a nyári hónapokban akár 35-40 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordul. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) becslései alapján a háztartások körülbelül 40 százalékában nem található hűtési megoldás, különösen a vidéki, alacsony jövedelmű családok esetében.
Bár az utóbbi évtizedben a klímaberendezések száma drámaian megnőtt - 2023-ra közel egymillió háztartás büszkélkedhet légkondicionálóval, ami a tíz évvel ezelőtti szám kétszerese -, a társadalmi eloszlás rendkívül kiegyenlítetlen. A legalacsonyabb jövedelmű tizedbe tartozó háztartások közül csupán minden hetedik rendelkezik klímával, míg a leggazdagabb tized esetében ez az arány már meghaladja a 80 százalékot.
A Levegő Munkacsoport és a WWF Magyarország legfrissebb mérései világosan mutatják, hogy a megfelelő árnyékolás vagy szellőztetés hiányában a lakások belső hőmérséklete még éjszaka sem süllyed 28-30 fok alá. Ezzel párhuzamosan a napi átlaghőmérséklet folyamatosan meghaladja az egészségügyi szempontból kockázatosnak tartott 26 fokot. Az egészségügyi hatások már most is tapasztalhatók: a hőguta, a kiszáradás, a fáradtság, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása egyre nagyobb terhet ró a magyar egészségügyre, különösen a hőségriadók idején. Egy budapesti sürgősségi osztály orvosának tapasztalatai alapján évről évre emelkedik a hőguta és dehidratáció miatt kezelt páciensek száma.
Míg a fűtéskorszerűsítés különböző formái régóta szerepelnek a lakáspolitikai intézkedések között, a nyári hőterhelés kezelésére gyakorlatilag nem létezik célzott állami beavatkozás. Sem a 2021-2022-es otthonfelújítási programban, sem az energiahatékonysági pályázatokban nem kapott külön figyelmet a hűtés problémája, légkondicionáló beszerzésére pedig nem jár támogatás.
A kormányzati kommunikációban az energiahatékonyság kapcsán szinte kizárólag a téli energiafelhasználás kerül előtérbe, a nyári hőhullámok okozta lakhatási válsághelyzetek nem szerepelnek sem a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában, sem a szociálpolitikai intézkedések között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyar jogi és szakpolitikai környezet nem ismeri el önálló kategóriaként a hűtésszegénységet, szemben több nyugat-európai országgal, ahol már külön támogatások és definíciók vonatkoznak a nyári hővédelmi beavatkozásokra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) évek óta használja a "cooling poverty" és az "overheating risk" fogalmait, de ezek Magyarországon még nem jelentek meg a szakpolitikai döntéshozatalban.
