A forint jelenlegi stabilitása még megfigyelhető, de a jövőbeli kilátások nem túl rózsásak: előrejelzések szerint év végére akár 410 forintos euróval is számolhatunk.
Meglepetésként a BUX bizonyult a világ hatodik legjobban teljesítő tőzsdeindexének euróban kifejezve az év első hat hónapjában. Ennek hátterében három fő tényező áll, amelyeket a Raiffeisen Bank legfrissebb negyedéves stratégiai elemzése világított meg:
A bank szakértői úgy vélik, hogy a harmadik negyedévben is figyelembe kell venni az amerikai piacon tapasztalható feszültségeket. Ennek ellenére a hazai cégek nem tekinthetők drágának a nemzetközi piacon zajló összehasonlítások alapján. Ez a tényező pedig komoly érvet jelenthet a befektetői érdeklődés megőrzésében.
Az euróval szembeni forint árfolyama az év elején viszonylag szűk intervallumban változott: januárban 411-413 forintot kellett fizetni egy euróért, de márciusra a forint erősödni kezdett, és 400-402 forint körüli szintre csökkent. Áprilistól május végéig pedig a forint árfolyama tartósan 400 forint körül stabilizálódott.
A legerősebb árfolyam május végén, június elején, illetve június végén volt, amikor már 398-400 forintot kellett adni egy euróért. Ezt a stabilitást segítette a Magyar Nemzeti Bank szigorú kamatpolitikája, a csökkenő infláció, az uniós forrásokkal kapcsolatos óvatos derűlátás.
A forint időnként gyengült a magyar gazdaság külső egyensúlyának romlása, a jelentős költségvetési hiány és a geopolitikai feszültségek hatására. Ennek ellenére a forint általános stabilitása megmaradt.
A dollárral szemben a forint látványosan erősödött: januárban 403-404 forint volt egy dollár, márciusban már 370-380 forint közé került, júniusban pedig elérte a 347-350 forintos szintet, ami többéves csúcsnak számít.
Az erősödés fő mozgatórugója elsősorban az volt, hogy a piacok az amerikai kamatcsökkentésre készültek, ami a dollár globális gyengülését eredményezte. Ezzel párhuzamosan a magyar pénzpiac stabilitása is növekedett, és a forintkamatok továbbra is magas szinten maradtak. Továbbá, a magyar inflációs adatok kedvező irányba változtak. A forint dollárral szembeni erősödése pozitív hatással volt az importköltségekre, különösen az energia és nyersanyagok esetében, így elősegítette az infláció mérséklődését.
A forint árfolyamának stabilitását a magas jegybanki alapkamat biztosítja, azonban a közelgő választások előtt a Raiffeisen arra figyelmeztet, hogy az ország hitelminősítése romlásnak indulhat. Ez pedig növelheti az országkockázatot, amely várhatóan a forint árfolyamának mérsékelt gyengüléséhez vezethet.
A bank szakértői előrejelzése szerint az év végére az euró és a forint árfolyama 410-es szinten stabilizálódhat.
A BUX index már kilenc hónapja folyamatosan emelkedik, ami figyelemre méltó teljesítmény. Ilyen hosszú időszakú növekedésre legutóbb 2005-ben volt példa, amikor egy tíz negyedéves sorozat zárult le. A jelenlegi trend világosan a további magasságok felé mutat, és a vállalati értékelések alapján a relatíve alulértékelt részvényeknek jelentős felértékelődési potenciáljuk van.
A Raiffeisen szakértői véleménye alapján az MNB kamatcsökkentések hiánya nem feltétlenül gyakorol kedvezőtlen hatást a részvényárfolyamokra. Érdekes módon, a gazdaság lassú növekedése is másodlagos szerepet játszhat, különösen a nemzetközileg diverzifikált nagypapírok esetében.
A Donald Trump által okozott bizonytalanság következtében az amerikai befektetések visszaszorulnak, miközben Európa és a feltörekvő piacok egyfajta nyerő pozícióba kerülnek. Ez a tendencia a harmadik negyedévben is folytatódhat, bár várhatóan mérsékeltebb ütemben.
Az OTP első negyedéves teljesítménye a különleges kormányzati kötelező befizetések következtében elmaradt a korábbi rekordoktól. Ugyanakkor, ha csupán a szükséges adók időarányos befizetésével számolunk, akkor egy újabb rekord negyedévet könyvelhetünk el, így a rekordok sora folytatódik. A nemzetközi bővülés már hozza is a várt eredményeket, hiszen a növekvő hatékonyság mellett a felfutó hitelezés is hozzájárul a sikerhez. A jelenlegi magas hazai kamatkörnyezet rövid távon kedvezhet a banknak, noha a hitelezési aktivitás számos kihívással néz szembe.
A Mol szakterülete miatt az energiaárak folyamatos ingadozásának vannak kitéve. A júniusi viharos időszakot követően úgy tűnik, hogy az árak ismét stabilizálódnak egy alacsonyabb szinten. Ennek ellenére az egyes üzletágak árrése még mindig jelentősen meghaladja a háborús időszak szintjét, így nem indokolt az alap osztalék csökkenésével kapcsolatos aggodalom.
A Richter esetében fokozatos átalakulás figyelhető meg, amely a korábban kiemelkedő csodagyógyszer, a cariprazine iránti érdeklődés csökkenésével kezdődött, miközben a hangsúly egyre inkább a nőgyógyászati készítmények irányába terelődik. Jelenleg még nem áll fenn közvetlen veszély a vállalat legnagyobb bevételt hozó termékére, de a közelgő szabadalmi lejárat miatt érdemes előre tekinteni és felkészülni a kihívásokra.
A Magyar Telekom részvényeinek árfolyama az inflációkövető árazás bevezetése óta jelentős növekedésen ment keresztül, és olyan magasságokba emelkedett, amelyet 2000 óta nem tapasztaltunk. A kormány által kezdeményezett árcsökkentések várhatóan nem fognak drámai változást hozni, viszont a mobil infrastruktúra őszi kiszervezése új impulzusokat adhat a vállalat fejlődésének.
A vezető részvények teljesítménye szorosan összefonódik azzal, hogy a mögöttük álló cégek ne csupán a költségvetési hiányt csökkentő forrásként szerepeljenek a kormány szeme előtt.
Az elemzők figyelmeztettek arra, hogy nem lehet kizárni: a kormány a költségvetési hiány kezelésére, a jövő évi választások előtt, ismét a megadóztatható vállalatokhoz nyúlhat.
A BUX féléves teljesítménye lenyűgöző, hiszen saját valutában mérve 23,1%-os növekedést mutatott, ami a globális rangsorban a 11. helyet biztosítja számára. A régióban a legjobban teljesítő országok közé tartozik Lengyelország, mely 30,7%-os emelkedést könyvelhet el, valamint Szlovénia, amely még nagyobb, 36,6%-os növekedést ért el.
