"Még nem zárult le a történet": Dánia álláspontja szerint Trump továbbra is kihívást jelent Grönland számára.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szerint a Grönlandról folytatott beszélgetés "soha nem szólhat az annexióról". Mint mondta, Trump "expanzionizmusa" még nem ért véget, viszont úgy látja, hogy az amerikai katonai beavatkozás lehetősége valószínűtlen.
Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos "expanzionista fenyegetése" továbbra is nyitott kérdés, még ha a katonai beavatkozás lehetősége egyelőre csekély is – nyilatkozta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy elkötelezett amellett, hogy erősítse Dánia és az Egyesült Államok közötti együttműködést, hogy a rendkívül stratégiai jelentőségű sziget védelmét biztosítsák.
A figyelmeztetés éppen akkor érkezett, amikor Dánia az EU Tanácsának elnökeként fokozottabb szerepet kezdett betölteni az unió politikai döntéshozatalában.
"Nem tekintjük a katonai annexiót olyan lehetőségnek, amely valószínűleg bekövetkezhet. Egyáltalán nem így állunk hozzá. Ugyanakkor nem arról van szó, hogy ezt az ügyet megoldottnak véljük" - nyilatkozta Rasmussen a múlt héten egy újságírói tájékoztatón Aarhusban, ahol az Euronews hírügynökség is jelen volt.
"Évek óta hangsúlyozom, hogy Trumpot fontos figyelembe venni, de nem mindig kell a szavait szó szerint értelmezni. Azonban észrevettem, hogy az elmúlt időszakban ez a két megközelítés egyre inkább összefonódik az első ciklusához képest. Ezért most már tényleg komolyan kell venni a helyzetet" - fogalmazott.
Az év kezdetén az amerikai elnök meglepetést keltett Európa-szerte, amikor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy katonai beavatkozást vagy gazdasági nyomást gyakoroljon a Dán Királyság részét képező, félig autonóm Grönland elfoglalására.
Ellentétben az első próbálkozásával, amikor Trump ingatlanügyletként tekintett a hatalmas szigetre, amit Koppenhága határozottan visszautasított, a második kísérletét a nemzetbiztonság szempontjából közelítette meg. Ezúttal olyan akvizícióként mutatta be, amelynek "így vagy úgy" megvalósulnia kell az Egyesült Államok érdekeinek védelme érdekében.
A Grönlandra irányuló figyelem nem véletlen: a sziget gazdag ásványi kincsekkel bír, amelyek elengedhetetlenek a modern technológiák előállításához. Emellett stratégiai elhelyezkedése a Jeges-tenger környékén egyre fontosabbá válik, különösen a klímaváltozás következtében, amely folyamatosan olvasztja a jégpáncélt. Ahogy ezek a folyamatok zajlanak, Grönland szerepe a globális gazdaságban és geopolitikában várhatóan tovább nő.
Grönland, a hatalmas és varázslatos sziget, amelynek lakossága körülbelül 56 ezer fő, túlnyomórészt elutasítja azt az elképzelést, hogy az Egyesült Államokhoz csatlakozzon. A legfrissebb közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a helyiek elsöprő többsége ragaszkodik saját önrendelkezésükhöz. A közelmúlt választásain egy négypárti koalíció jött létre, amely az önállóság megőrzésének védelmére összpontosít.
Dánia eközben egy új,** 1,95 milliárd euró értékű tervet készít elő a katonai jelenlét fokozására az Északi-sarkvidéken és az észak-atlanti térségben.
Mivel Trump kitart területi ambíciói mellett, és helyettesei ellentmondásos utazásokat tesznek a szigetre, az európai vezetők összezártak, hogy közös frontot építsenek, amely elrettentheti a Fehér Házat egy olyan agressziós cselekménytől, amely megsértené az ENSZ Alapokmányában rögzített alapelveket, és visszafordíthatatlanul széttörné a nyugati szövetséget.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke nyilvánosan kifejezte Dánia szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli támogatását. (Bár Grönland nem tagja az Európai Uniónak, Brüsszel becslése szerint a kollektív védelem klauzulája alá tartozna).
A múlt hónapban megrendezett G7-csúcstalálkozó előtt Emmanuel Macron francia elnök ellátogatott a szigetre, ahol fontos megbeszéléseket folytatott Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel.
A szimbolikus találkozó keretében Macron Trump megnyilvánulásait "minden európai számára ébresztő jelzésnek" minősítette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok sohasem folytatna "agresszív intézkedéseket egy másik szövetséges ellen".
