Mi történik, ha baktériumokat küldenek a világűr peremére? Az eredmények messze túlmutathatnak a tudományos kíváncsiság határain, és akár a Mars-utazás jövőjét is befolyásolhatják. A mikroorganizmusok túlélési képessége a szélsőséges körülmények között új
Ausztrál kutatók az emberi bélrendszerben is megtalálható baktériumokat juttattak el 260 kilométeres magasságba, hogy megnézzék, mi történik, ha a földi gravitáció sokszorosa hat rájuk.
Számos vizsgálat jutott már arra az eredményre, hogy az űrutazás komoly megterhelést jelent a szervezet számára. Az űrhajósok szervezetét hatalmas stressz éri már azelőtt, hogy elérnék a Föld körüli pályát, úgy tűnik azonban, hogy a szervezetben található baktériumok jóval ellenállóbbak annál, mint amilyennek elsőre gondolná őket az ember.
Egy ausztrál tudósokból álló csapat a szénbacilus (Bacillus subtilis), egy Gram-pozitív baktérium, űrutazásra indításával kívánta feltárni, milyen hatások érhetik a mikrobákat a világűr határvonalán. A baktériumok Földre való visszatérése után végzett alapos elemzések azt mutatták, hogy növekedési képességük megmaradt, és szerkezetük is sértetlen maradt. Az izgalmas eredményeket az npj Microgravity tudományos folyóiratban tették közzé.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a baktériumok várhatóan jól funkcionálnának bármely ember bélrendszerében, miközben a Marsra utaznak. Ez a felfedezés különösen fontos az űrhajósok egészségügyi szempontjából. Ugyanakkor az is világossá válik, hogy elkerülhetetlen, hogy az emberi baktériumokkal szennyezzük a Mars felszínét.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett korábbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy egyes baktériumok képesek alkalmazkodni az űr szélsőséges körülményeihez. Azonban a rakétaindítás és a visszatérés hatásait az emberi bélbaktériumok túlélésére eddig nem vizsgálták alaposan - számol be a Gizmodo.
A kutatók egy izgalmas kísérlet keretében 260 kilométeres magasságig emelték a baktériumspórákat. A mérések szerint a második fokozat működése alatt már 13 G-s terhelés érte őket. Miután elérték a kívánt magasságot, a tudósok hat percen át súlytalanságban tartották a spórákat. Ezt követően megkezdődött az ereszkedés, amely során a terhelés elérte a 30 G-t, miközben a rakéta másodpercenként 220 fordulatot tett.
Elena Ivanova, a Melbourne-i Királyi Technológiai Intézet kutatója rávilágított, hogy egy bizonyos baktériumtípus, amely kulcsszerepet játszik az emberi egészség megőrzésében, meglepő módon képes alkalmazkodni a gyors gravitációs ingadozásokhoz, valamint a hirtelen gyorsulásokhoz és lassulásokhoz is.
Az elért eredmények révén a jövőben a tudósok képesek lesznek hatékonyabb életfenntartó rendszerek kidolgozására az űrhajósok számára. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy ezek a rendkívül ellenálló baktériumok potenciálisan veszélyeztethetik a Marsot, mivel az emberi tevékenység következtében földi mikrobákkal is szennyeződhet a bolygó. Ez pedig olyan következményekkel járhat, amelyeket nehéz előre látni, különösen, ha létezik ott valamilyen formája az életnek.
