A kiberbűnözés évente milliárdos veszteségeket generál, súlyosan érintve a vállalatokat és a magánszemélyeket egyaránt. A digitális világ sötét oldalán rejlő fenyegetések folyamatosan növekvő mértékben veszélyeztetik a biztonságot és a bizalmat.
"A kormányülésen rendhagyó, de indokolt módon a banki csalással napirenden kívül foglalkoztunk" - jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arról beszélt, hogy a csalások áldozatainak nagyon nehéz visszaszerezni a pénzüket. A kormány információi szerint a csalások mögött gyakran ukrán szervezett bűnözői körök állnak. A kiberbűnözés elleni fellépés kiemelt feladat lesz.
Gulyás Gergely, a kormányinfó vezetője bejelentette, hogy a kormány figyelembe vette a nemzetbiztonsági tanácsadók ajánlásait, és ennek nyomán egy munkacsoportot alakítottak a kiberbűnözés visszaszorítására. A következő kormányülésen a munkacsoport által kidolgozott javaslatokat részletesen meg fogják vitatni.
A Világgazdaság legfrissebb cikkében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett statisztikákra hivatkozik, amelyek szerint 2023 folyamán...
2024 végén, az utolsó negyedévben:
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a csalók leggyakrabban telefonon (44%), SMS-ben (42%) vagy e-mailen (42%) próbálnak meg kapcsolatba lépni áldozataikkal. Sokan online piactereken és hamis weboldalakon keresztül is találkoznak a csalókkal. Bár a csalási módszerek nem tesznek különbséget, az idősek különösen nagy veszélyben vannak; a nyugdíjasok minden negyedik online csalás áldozataként jelennek meg, gyakran elveszítve havi jövedelmüket vagy életük során felhalmozott megtakarításaikat. Az érintettek többsége szégyenkezik a történtek miatt, ezért sokan nem jelentik a csalást sem a banknak, sem a hatóságoknak. Az MNB becslései szerint a lakosság 60%-a már találkozott valamilyen csalási kísérlettel, míg 15%-uk ténylegesen kárt is szenvedett el - áll a cikkben.
