Az 1956-os forradalom időszakában Magyarországon a pénzügyi rendszer meglehetősen bonyolult volt. A forradalom előtt és alatt a legfontosabb fizetőeszköz a forint volt, amely 1946 óta volt érvényben. Azonban a forradalom zűrzavaros körülményei között előt
Fedezzük fel együtt Leskovics András ajaki érmegyűjtő szakértő irányításával a régi bankjegyek és érmék világát! Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából egy izgalmas időutazásra hívjuk olvasóinkat, ahol a múlt pénzügyi relikviáit vizsgálva elevenítjük fel a történelem ezen jelentős eseményeit.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hivatalos címerünk még az 1949. augusztus 20-án bevezetett Rákosi-címer volt, amely a népköztársaság szimbólumaként funkcionált. Ez a címer szinte minden pénzügyi tranzakció eszközén, bankjegyeken és érmeként egyaránt megjelent. A korabeli bankjegyek és érmek dizájnja szoros kapcsolatban állt a későbbi Kádár-korszak pénzforgalmi eszközeivel, amelyeket sokan az idősebb generáció tagjai jól ismernek. A változásra 1957. május 23-án került sor, amikor a Rákosi-címer helyét átvette az új népköztársasági, vagy közismertebb nevén Kádár-címer – tájékoztatta portálunkat egy szakértő.
Az 1956-os forradalom időszakában a bankjegyeken még a népköztársaság emblémája volt látható.
Leskovics András kifejtette, hogy a Rákosi címerrel díszített, közismert piros százas bankjegy előlapján a bal oldalon egy ovális keretben található a 100-as értékmegjelölés, míg a jobb oldalon Kossuth Lajos ikonikus portréja látható. A bankjegy közepén a címer foglal helyet. A hátoldalon, amely a korabeli pénzpiacon kiemelkedő értéket képviselt, szintén megtalálható az értékmegjelölés, középen pedig Lotz Károly híres festménye, a "Menekülés a közelgő vihar elől" látható.
A barna ötven forintos bankjegy előoldal bal felén az 50-es értékmegjelölés ovális keretben, jobb oldalán Mányoki Ádám festménye alapján készült II. Rákóczi Ferenc portréja látható, középen találjuk a címert. A bankjegy hátoldalán az értékmegjelölés, középen egy ismeretlen festő által alkotott, kuruc-labanc viadalt ábrázoló festmény található.
Egy nyíregyházi származású, tehetséges válogatott öttusázóról van szó, aki a sportág iránti szenvedélyével és kitartásával tűnik ki.
A hazánkban jól ismert kék húszforintos bankjegy különleges részletei közé tartozik, hogy előlapján a bal oldalon egy ovális keretben található a 20-as értékjelzés, míg a jobb oldalon Dózsa György ikonikus portréja látható. A bankjegy közepén, ahogy már megszokhattuk, a nemzeti címer foglal helyet. A hátoldalon ismét az értékmegjelölés kap szerepet, középen pedig egy stilizált, kimunkált testű férfi figura látható, aki kalapácsot és búzakalászt tart a kezében. Ez a férfi nem más, mint Hegedüs István, az 1924-ben Nyíregyházán született válogatott öttusázó, akit a tragikus 1956-os forradalom során, október 24-én ért halálos lövés Budapesten, a Szófia utcában.
A zöld színű tíz forintos bankjegy előlapján, a bal oldalon, egy ovális keretben a 10-es értékmegjelölés helyezkedik el, míg a jobb oldalon Petőfi Sándor ikonikus portréja díszíti a bankjegyet. Természetesen a középpontban itt is a címert találjuk. A bankjegy hátoldalán az értékmegjelölés mellett középen Jankó János festő, rajzoló és karikaturista által készült, folyóparti tájat ábrázoló festmény reprodukciója látható, amely a természet szépségét örökíti meg.
