Kollár Kinga beszéde az Európai Parlamentben számos fontos kérdést érintett, és érzelmekkel telített üzenetet közvetített. Kiemelte a közös értékek és célok fontosságát, valamint azt, hogy az európai együttműködés elengedhetetlen a jövőnk szempontjából. B
A történet hátterében áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) legutóbbi, hétfői meghallgatása, ahol Kollár is lehetőséget kapott a megszólalásra. Az esemény célja a jogállamisági mechanizmus tapasztalatainak áttekintése volt, valamint annak megvitatása, miként lehetne a jövőben még hatékonyabbá alakítani ezt a rendszert.
A kormánymédia a videóból kivágott egy részletet, ami szerintük azt bizonyítja, hogy a Tisza Párt képviselői a magyarok ellen dolgoznak.
A kezdeményezésbe személyesen Orbán Viktor is bekapcsolódott. A miniszterelnök csütörtök este közzétette, hogy Kollárnak távoznia kell a közélet színpadáról.
A tisztségviselő csütörtökön egy rövid Facebook-bejegyzésben válaszolt a rá irányuló kritikákra. Kijelentette, hogy "szinte minden felszólalásomban az Európai Parlamentben az volt a célom, hogy a lehető leghamarabb hozzájussunk az uniós támogatásokhoz Magyarország számára".
Magyar Péter pártelnök úgy véli, hogy Kollár elleni támadások mögött a hatalom félelme áll. Szerinte Orbán Viktor politikai irányvonala olyan, mint egy fék nélküli vonat, amely csak száguld előre, figyelmen kívül hagyva a következményeket.
A 444 portál elemezte a felvételt, és ennek nyomán elkészítette a kétperces szöveg teljes, magyar nyelvű leiratát. Íme:
"A téma a jogállamisággal kapcsolatos kondicionalitási eljárás hatékonysága. Magyarként azt kell mondanom, hogy nagyon hatásosnak bizonyult a jogállamisági mechanizmus. Mert körülbelül 21 milliárd eurónyi forrást felfüggesztettek, ebből pedig több mint 1 milliárd eurót már el is vesztettek a magyarok.
Ez komolyan befolyásolja a magyar állam működését, mert az állam nem tud költeni az infrastruktúrára, nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és az alapvető szociális szolgáltatásokat sem tudja biztosítani az emberek számára. Csak pár példát hadd hozzak.
A helyreállítási alap forrásaiból lehetőség nyílt volna 50 kórház felújítására, ám ez a lehetőség sajnos nem valósult meg. A vasúti hálózat állapota Magyarországon tragikus, hiszen egyes vonalakon a vonatok sebessége még a 170 évvel ezelőtti szintet sem éri el. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kondicionalitási szabályozás jelentős hatással volt a magyar emberek mindennapi életére.
Politikai szempontból azonban nem osztom ezt a nézetet, mivel a folyamatok eredményeként a társadalom radikális polarizációja figyelhető meg. Az előttem felszólaló kijelentette, hogy nem tapasztalt politikai ellenreakciót, de én másképp látom a helyzetet.
A Fidesz és a magyar kormány továbbra is kihasználja a helyzetet belpolitikai céljaik érdekében, folyamatosan azzal érvelve, hogy a Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor a források visszatartásáról van szó, és hogy ez politikailag motivált lépés. Ha engedjük, hogy a politikai kompromisszumok befolyásolják a döntéshozatali folyamatokat, akkor kétségkívül a döntések is politikai indíttatásúvá válnak. Ez végső soron a magyar kormány érdekérvényesítéséhez vezet. A kormány saját magát úgy pozicionálja, mint aki folyamatosan védelmez a hungarofób brüsszeli vezetőkkel szemben, ezzel is erősítve a nemzeti identitás narratíváját.
A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.
Kollár Kinga egy fontos kérdést vetett fel: "Hogyan tudják a szakértők összehangolni az EU pénzügyi érdekeit az uniós politikai célokkal, miközben megőrzik Magyarország integrációját az Európai Unió keretein belül? Emellett milyen konkrét lépéseket szükséges tennie az EU-nak ahhoz, hogy hatékonyan fellépjen a kondicionalitási eljárással kapcsolatos félreértésekkel és hamis információkkal szemben?"
