Kapu Tibor az űrben végzett tevékenységeivel jelentős hozzájárulást nyújt a tudományos kutatásokhoz és az űrtechnológiák fejlesztéséhez. Ő a legújabb kutatások és felfedezések élvonalában áll, melyek célja, hogy mélyebb megértést nyerjünk a kozmosz működé

A globális együttműködés keretein belül számos izgalmas kísérletet valósítanak meg.

A felbocsátás többszöri elhalasztása után június 25-én indulhatott útjára az Axiom-4 (Ax-4) misszió legénysége a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az azóta eltelt napokról az Axiom Space oldalán részletesen közvetített.

A legénység tagjai,

A legénység küldetése 14-21 napos időtartamra van ütemezve, ami azt jelenti, hogy július 10-étől kezdődően bármelyik napon visszatérhetnek.

A Crew Dragon űrhajó június 26-án érkezett meg az ISS-hez, mindössze a második repülési napján. Az út kezdetén egy rendkívül bájos pillanatnak lehettünk tanúi, amikor a kapszula fedélzetén egy plüss hattyúfióka jelent meg, mint a mikrogravitációs környezetbe való belépés szimbolikus jelképe. Az aranyos kis figura mintha csak azt üzente volna, hogy a súlytalanság világában minden új és izgalmas élmény vár ránk.

Habár a játék Sukla fiának állatszeretete miatt lett kiválasztva, szimbolikájában hasonló jelentést hordozva a fedélzeten lévő mind a négy nemzetet egyesítette.

Annak a tradíciója, hogy a gravitáció megszűnésének pillanatát egy plüss jelezze Jurij Gagarinnal, az első űrhajóssal kezdődött és azóta egyfajta rituálévá vált a missziókon - olvasható a The Hindu cikkében.

Az ISS-en rendezett meleg fogadtatás és ünnepélyes ceremónia után Whitson átadta a legénység tagjainak a hivatalos orbitális repülési azonosítóikat. Kapu Tibor a 636-os számot kapta, így ő lett a 636. ember, aki a Föld körüli pályán kering.

A nap hátralévő időszakát a berendezkedés és a rakomány kipakolása határozta meg, hiszen készülniük kellett arra, hogy az elkövetkező napok során 31 ország 60 különböző kísérletét hajtják végre. Ez a folyamat a vállalat Axiom-4 missziójának legintenzívebb kutatási feladatának számít, amelyet eddig az űrállomás fedélzetén végeztek.

A negyedik napon kezdtek neki a tudományos munkának. Peggy Whitson rákos sejtek viselkedését vizsgálta mikrogravitációban, Sukla a vázizomzat űrben történő lebomlását tanulmányozta, Kapu Tibor pedig a magyar fejlesztésű Radnano űrhajós doziméter eszköz segítségével háttérsugárzásterhelést mért az űrállomás fedélzetén.

A begyűjtött információk hozzájárulhatnak a földi sugárzásmonitorozási technológiák fejlesztéséhez is.

Ezen felül megkezdte a Vitapric projekt megvalósítását is, amely egy innovatív növénybiológiai kutatás. Ennek keretében azt elemzik, hogy a növénynövekedési primerek hogyan hatnak a mikrozöldségek fejlődésére az űr környezetében. A projekt célja, hogy fokozza az űrben termesztett növények tápértékét, ezáltal hozzájárulva a hosszú távú űrmissziók során alkalmazott fenntarthatóbb élelmiszertermelési megoldásokhoz.

Az ötödik napon, június 29-én, Kapu Tibor számára különleges alkalom adódott: lehetőséget kapott, hogy beszélgessen Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezt követően Whitsonhoz csatlakozva rögzítették az első jelentést, amelyben a legénység akklimatizációjának folyamatáról és a zajló kutatások részleteiről számoltak be.

A nyolcadik napon a magyar űrhajós a sugárterhelés mérése mellett folytatta a muslicák DNS-javító kísérletét is, amely azt vizsgálja, hogy az űrsugárzás miként befolyásolja a genetikai integritást és hogyan védik bizonyos enzimek a DNS-t a károsodástól. Ez újmódszereket vezethet be az emberi egészségvédelemben és a mélyűrbeli kutatások során.

A kilencedik nappal az űrhajósok már egy hete tartózkodnak az űrben. A dokkolás óta 113-szor kerülték meg a Földet, 2,9 millió mérföldet megtéve, amely közel 12-szerese a Hold és Föld közötti távolságnak. Ez a nap pihenőnap volt mindenki számára, lehetőségük nyílt beszélni a Földön lévő barátokkal és családtagokkal is.

Ez az első alkalom, hogy indiai, lengyel és magyar űrhajósok együtt végeznek feladatokat az űrállomás fedélzetén. Ezzel a küldetéssel több mint 40 év elteltével ezek a nemzetek ismét bekapcsolódnak az emberes űrrepülés izgalmas világába.

A kutatások tovább folytak a 11. napon, Kapu Tibor adatokat gyűjtött a Microfluidics Design kísérlethez, amely azt vizsgálja hogyan viselkednek a folyadékok mikrogravitációban a lab-on-a-chip rendszerekben. Ezek az eszközök kis mennyiségű folyadékot manipulálnak miniatűr csatornákon keresztül, amelyek másképp viselkednek a gravitációs erők, például a felhajtóerő és az ülepedés hiánya miatt.

A kísérlet hosszú távú célja, hogy olyan űrben használható diagnosztikai eszközöket fejlesszenek ki, amelyek képesek a gyógyszerek stabilitásának és minőségének az elemzésére hosszabb küldetések során. Ez létfontosságú lehet az űrhajósók egészségének fenntartásához hosszabb űrbéli utazások alkalmával, ahol az utánpótlás korlátozott és a fedélzeti orvosi lehetőségeknek is önellátónak kell lenniük.

Kapu Tibor egy újraélesztési bemutatót is filmre vett a Space Basics Outreach program kezdeményezésében, amelynek célja, hogy a Nemzetközi Űrállomáson végzett tevékenységek bemutatásával minden korosztály számára oktatást nyújtson, bepillantást engedve egy űrhajósok életébe.

A 14. napon Kapu Tibor részt vett az IMU-DRS kutatásban, amely az okostelefonok mozgásérzékelőinek precizitását vizsgálja mikrogravitációs környezetben. Az űrben gyűjtött mozgásadatok földi viszonyítási pontokkal való összehasonlítása révén a tudósok képesek lesznek feltérképezni a szenzorok eltéréseit, és bizonyítékokat nyújtanak arra, hogy az összetett mozgáspályák súlytalanságban is rekonstruálhatóak. Ez a felfedezés jelentős hatással lehet az űrhajók jövőbeli navigációs rendszereinek fejlesztésére.

Július 10-e van kitűzve a visszatérésük dátumául, de korántsem biztos, hogy ez aznap fog megvalósulni, ezért érdemes a NASA honlapját és bejelentéseit is figyelemmel kísérni.