Orbán Viktor a Máért ülésén hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben sikerült bővíteni Magyarország lehetőségeit. | Vajdaság MA
Az utóbbi egy évben jelentős mértékben sikerült bővíteni Magyarország mozgásterét, különösen a nemzetközi politikai színtéren. Ez a fejlődés a határon túli magyar közösségek megerősödését is magában foglalja - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén, amely Budapesten zajlott.
A miniszterelnök beszédének kezdetén tiszteletét tette a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár emléke előtt.
Személy szerint is a legnagyobb vesztesek közé tartozom azzal, hogy itt hagyott bennünket Potápi Árpád János barátunk - mondta Orbán Viktor csütörtök délelőtt a Máérton. Emlékeztetett: a Máért időzítésekkel nincs nagy szerencsénk, ugyanis 2022 végén Duray Miklós ment el, tavaly pedig Pásztor István.
Értékelése szerint a tavalyi és az idei év a magyar nemzetpolitika egyik legizgalmasabb időszaka volt.
Hangsúlyozta, hogy akármilyen hatalmas is az anyaország, alapvetően nem tudja átalakítani a közép-európai valóságokat. Viszont abban a tekintetben képes hatni, hogy fenntartja a reménysugarat: amikor elérkezik az idő, hogy a dolgok újra a helyes mederbe terelődjenek, a magyarok ne találják magukat felkészületlenül.
Az eddigi nemzetpolitikai eredmények tehát nem a megoldást jelentik, hanem a remény életben tartását - szögezte le.
A kormányzat 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára, ami évi körülbelül 100 milliárd forintnak felel meg. Ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárd forintos támogatásához képest jelentős, tízszeres növekedést értek el.
A gazdaságfejlesztési programok nem szerepelnek ebben az összegben: a Kárpát-medencében, a magyar államhatárokon kívül, 330 milliárd forint értékben 9300 beruházást valósítottak meg. Az idei évben 2,5 milliárd forintos támogatást nyújtanak különböző szervezeteknek az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területein. Ezen kívül 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését is támogatják - tette hozzá.
Az elmúlt év során jelentős előrelépéseket tett Magyarország a nemzetközi politikai színtéren, amely lehetővé tette, hogy szélesebb mozgásteret nyerjen. Ez a fejlődés különösen kedvező hatással volt a határon túli magyar közösségek megerősödésére is.
A 2024-es év a magyar diplomáciatörténet egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Májusban a kínai elnök látogatott hazánkba, nem sokkal később pedig Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának. "Negyvenegynéhány európai államfő érkezett, hogy alaposan elszigeteljen bennünket" – fogalmazott egy diplomáciai szakértő.
A magyar főváros, Budapest, nem csupán a Duna gyönyörű partjával, hanem az Európai Unió 27 tagállamának informális csúcstalálkozójával is felkerült a nemzetközi térképre. E rendezvény során született meg a budapesti nyilatkozat, amelyet sokan az európai versenyképesség megőrzésének utolsó esélyeként értelmeznek. E jeles esemény hangsúlyozza a közös jövő iránti elkötelezettséget és a szükségességét, hogy együtt találjunk megoldásokat a kihívásokra.
A "brüsszeli buborék" sokféle témával foglalkozik napjainkban, de az európai gazdaság versenyképességének erősítése sajnos nem tartozik a prioritások közé. Ezzel szemben Budapesten a vezetők összefogtak, és egy jelentős, szinte történelmi súlyú nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben világosan meghatározták a brüsszeli bürokrácia számára a szükséges feladatokat - nyilatkozta.
Visszatekintve, a választási kampány idején megfogalmazott remény valóra vált: a liberális és progresszív politikai áramlatokkal szemben a patrióta erők kerültek túlsúlyba a nyugati világban.
A Patrióták nemrégiben megalakult európai parlamenti képviselőcsoportja "első lépésként" azonnal a harmadik legnagyobb frakcióként alakult meg - hangsúlyozta.
A miniszterelnök megemlítette az amerikai elnökválasztás kimenetelét is, hangsúlyozva, hogy szerinte Amerika egy új, patriotizmusra épülő irányvonalra lépett.
Orbán Viktor értékelése szerint a 2024-es év fordulópontot jelent a magyar külpolitika számára, hiszen az amerikai elnökválasztás, az európai parlamenti választások és a sikeres, egész éves diplomáciai tevékenységek révén jelentősen bővült Magyarország mozgástere a nemzetközi porondon.
Kifejtette, hogy Magyarország külpolitikai gondolkodásában két fő irányvonal figyelhető meg. Az egyik szerint a nyugati országokban egy versenyképesebb, fejlettebb és boldogabb életformát kínáló, modernebb világ vár ránk. Ennek értelmében a feladatunk az, hogy felfedezzük ezt a világot, és ahol szükséges, a saját kultúránkhoz igazítva, "magyarosítsuk" azt.
Az utóbbi időszakban azonban egyre inkább felmerül a kérdés, hogy ez a gondolat mennyire állja meg a helyét, és talán már el is tűnt a köztudatból – fogalmazott.
A miniszterelnök hangsúlyozta: "Európa irányt tévesztett", és Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke által az Európai Bizottság megbízásából készült jelentés világosan rámutat arra, hogy ha nem születnek merész és innovatív politikai döntések a kontinensen, akkor Európa lemaradása a globális színtéren erősödő gazdasági és politikai központokkal szemben drámaian növekedni fog.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy...
Ha az Európai Unió ma az Egyesült Államok egyik állama lenne, valószínűleg a harmadik legszegényebb államként jegyeznék. A jelen év gazdasági mutatói is aggasztóak: míg az EU gazdasága alig haladja meg az egy százalékos növekedést, az Egyesült Államokban ez a szám 3-4 százalék körül mozog, míg a Távol-Keleten a gazdasági bővülés akár 5-7 százalékot is elérhet. Ez a különbség világosan rámutat arra, hogy az európai gazdaság milyen kihívásokkal néz szembe a globális versenytársakkal szemben.
- tette hozzá.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az utolsó esély van előttünk a budapesti versenyképességi nyilatkozattal, amely azt mondja, hogy fél éven belül érzékelhető változásoknak kell bekövetkezni. Ellenkező esetben az európai versenyképesség talán behozhatatlanul lecsökken, lemarad - tette hozzá.
A kormányfő ismertetése szerint a gáz ára az orosz-ukrán háború után bevezetett szankcióknak köszönhetően ma négyszerese, az áramé pedig másfél-kétszerese az Egyesült Államokban ismert áraknak.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi árverési hátrányok mellett egyetlen iparágban sem lehet versenyképességet elérni. Szerinte nincs olyan vállalatirányítási eljárás vagy technológiai újítás, amely képes lenne orvosolni a gazdaság működéséhez elengedhetetlen energiaellátás kérdésében fennálló problémákat. (MTI)
