Orbán Viktor a Szőlő utcai ügy kapcsán kijelentette: A rágalmazók a bíróság előtt fogják viselni tetteik következményeit.
A hétfői parlamenti ülésen a Szőlő utca és a gyermekvédelem kérdései, valamint a szociális szektorban dolgozók bérezése került a középpontba az azonnali kérdések órájában. Orbán Viktor az ellenzéki képviselők felvetéseire reagálva hangsúlyozta, hogy mindez csupán álhírbotrány, és jövőbeli bírósági ügyeket emlegetett. Semjén Zsolt is aktívan részt vett a vitában, amikor a DK-ra célozva megkérdezte, ki is az a Zsolt bácsi. Válaszában a miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy rágalmazás miatt jogi lépéseket tervez.
A Szőlő utcai ügy és a gyermekvédelem kérdése volt az első téma, amivel Orbán Viktor szembesült az Országgyűlés hétfői ülésén. Arató Gergely, a DK politikusa indította a kérdések sorát, kijelentve, hogy "összeomlott a kormányzati kommunikációs kártyavár, amelyet a Szőlő utcai és más pedofil ügyek igazságának eltakarására építettek". Rámutatott, hogy a kormány tagjai és a Belügyminisztérium eltérő információkat közölnek a nyomozás időzítéséről és természetéről, és hiába állítják, hogy nincsenek kiskorú áldozatok, a sajtó több érintettet is azonosított. Orbán Viktor válasza azzal indult, hogy a DK szájából az "összeomlás" kifejezés mindig izgalmasan hangzik. Folytatta azzal, hogy a Szőlő utcai ügy kapcsán az ellenzék álhírbotrányt generál, vádaskodva és rágalmazva, hiszen eddig senki sem tudott konkrét bizonyítékokat felhozni. A hatóságok végzik a dolgukat, a rágalmazóknak pedig, köztük Arató Gergelynek is, a bíróság előtt kell majd felelniük tetteikért.
A DK politikusa válaszában hangsúlyozta, hogy eljön az idő, amikor azoknak, akik a pedofilokat kinevezték, támogatták és védték, felelniük kell tetteikért. A miniszterelnök erre reagálva kijelentette, hogy az ügy csupán egy álhírbotrány, amelynek során kormánytagokat rágalmaztak meg, ami bűncselekménynek számít. Kifejezte azt a reményét, hogy amikor a jogi eljárások megkezdődnek, az érintettek nem fognak a mentelmi joguk mögé bújni.
Az MSZP-s Komjáthi Imre következő felszólalásában hangsúlyozta, hogy tavaly több mint húszezer ember szenvedett munkahelyi balesetet, közülük 75-en tragikus módon életüket vesztették. Kiemelte, hogy amikor a különféle akkugyárak büntetéseket kapnak, azokat szinte tréfálkozva kifizetik, hiszen tőkeerős vállalatokról van szó. Az ott dolgozók pedig úgy érzik, hogy a gyárkapun belül egyfajta másik világ, szinte Korea valósága uralkodik. „Hol van ilyenkor a szuverenitás?” – tette fel a provokatív kérdést, utalva arra, hogy 2010 előtt 1047 munkavédelmi ellenőr tevékenykedett, míg mára csupán 300-an maradtak. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos eljárásokat jogszabályok szabályozzák, és ha az MSZP ezzel kapcsolatban elégedetlen, bátorította őket, hogy tegyenek le új javaslatokat, hiszen a kormány nyitott az érdemi elképzelésekre.
Komjáthi Imre ezt követően arra kérte a bizottságokat, hogy legyenek kedvesek átengedni a javaslatokat, lehetővé téve ezzel a plenáris ülésen való vitát is. A miniszterelnök válaszában megemlítette, hogy képviselőtársa, az MSZP, nem állt ki a korábbi kormányzati intézkedések mellett. - Ha még létezhet a pártja - tette hozzá ironikusan.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa, a devizahitelesek problémáját hozta előtérbe, és azt firtatta, hogy a kormány kész-e már holnaptól bevezetni a kilakoltatási moratóriumot. A miniszterelnök viszont azt hangsúlyozta, hogy minden évben november 15-én hirdetik meg ezt a moratóriumot, és nem lát okot arra, hogy ezen változtassanak. Orbán Viktor szerint a devizahiteles ügyek lényegében már megoldódtak, a még folyamatban lévő ügyek pedig bírósági eljárás alatt állnak. Z. Kárpát Dániel úgy véli, hogy a helyzet sürgeti a tisztességes pénzügyi elszámolást, és a kilakoltatottak tartozásának elengedését követelte. Orbán Viktor válaszában kijelentette, hogy az uzsorások ellen fel kell lépni, ha az ő ügyükről van szó, de a jogos tartozásokkal kapcsolatban vannak szabályok, bár hajlandóak az enyhítések lehetőségét megvitatni.
Jámbor András a gyermekvédelem fontosságát emelte ki, megjegyezve, hogy a kormányfő már tíz hónapja, legutóbb pedig Gulyás Gergely is a szociális munkások béremelését ígérte. Azonban ez az ígéret nem tükröződik a következő évi költségvetésben. Emellett hangsúlyozta, hogy sürgősen szükséges lenne megemelni a napi 1500 forintot, ami egy intézményben élő gyermekre jut. Beszélt a Szőlő utcai ügyről is, amelyben méltánytalan vádak érték a kormányt, de hangsúlyozta, hogy a botrány létezik, és bár folyamatban van a büntetőeljárás, a rendszeren feltétlenül javítani kell. Orbán Viktor - mint fogalmazott - érdes és nyers válaszra készült, mivel kérdezője az álhírbotrány egyik kreátorának számít, de végül inkább konstruktívan reagál. A béremelésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy bizonyos szakmákban "lökésszerű" emelések zajlanak, de ez egy sorrendet követ. A szociális és kulturális szektorban ez eddig nem valósult meg, de ígérete szerint jövőre várhatóan 10-20 százalékos béremelésre lehet számítani. Az étkezési költségekkel kapcsolatosan a kórházakat említette, ahol egy betegnek napi 4000 forint jár étkeztetésre, és szerinte ez lenne az igazságos összeg a gyermekvédelem területén is.
Jámbor András válaszában kiemelte, hogy a gyermekvédelem területén a dolgozók átlagfizetése bruttó 420 ezer forintra rúg, ami rendkívül alacsonynak számít, így sürgősen szükséges a bérek emelése. - Mire várnak? - tette fel a provokatív kérdést az ellenzéki politikus. Erre a miniszterelnök válaszában a béke fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a háború elhúzódása esetén is tervezik a 10-20 százalékos béremelést, de a tartós béke sokkal szélesebb lehetőségeket teremt majd a jövő számára.
Toroczkai László a Trump-Putyin csúcstalálkozót emelte ki, de azzal foglalkozott, hogy a magyar közösség számára milyen előnyöket hozhat ez az esemény. Különösen érdekelte, hogy a miniszterelnök hajlandó-e szóba hozni Kárpátalja státuszának ügyét. Emlékeztetett arra a 1991-es népszavazásra, amikor a helyiek a területi autonómia mellett döntöttek. A kormányfő válaszában jelezte, hogy a csúcstalálkozó jelenleg még az előkészítési szakaszban van. Hozzátette, hogy az alkotmány világosan kimondja, hogy a határon túli magyarok ügyében az autonómia kérdését képviselni kell, és ezt ő maga is támogatja.
A DK-s Kálmán Olga Semjén Zsoltot szólította meg, azt kérdezve, hogy "néhány hete miért ment önként házhoz oda, ahova szoktak menni". Pedig azon kellett volna felháborodnia, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek jeleztek problémákat, de nem történt semmi. Ehelyett arra büszke, hogy miniszterelnök-helyettesként még nem járt sosem gyermekvédelmi intézményben. Kálmán Olga szerint Semjén Zsolt magára húzta a gyanút, de az ellenzéki képviselőt nem ez érdekli igazából, hanem az, hogy ki tett a gyerekek ellen. - Ön azt mondja, nem Ön az a Zsolti bácsi. Akkor mondja meg, ki az - zárta szavait. Semjén Zsolt azzal válaszolt, hogy a gyermekek több támogatást és védelmet érdemelnek, a kormány meg is hozta Európa legszigorúbb pedofil-ellenes törvényét. - Hogy ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke, egy zavart elméjű "próféta" fantáziája - szögezte le Semjén Zsolt.
Kálmán Olga válaszában kifejezte, hogy bocsánatkérésre számított az áldozatok részéről. Ezzel szemben úgy tűnik, mintha ő lenne a sértett, miközben valójában nem áldozat, hanem legalábbis cinkos – reagált a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt erre azt mondta, hogy a DK a politikai marginalizálódás határán áll, ezért teremt ilyen ügyeket. Ezenfelül bejelentette, hogy a rágalmazások miatt büntetőfeljelentést tett, amelyet az ügyészség már át is vett a vád képviseletére.
