Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a béke mellett, és világossá tette: az ország nem kíván részt venni háborús konfliktusokban, és biztosítja, hogy ez nem is fog bekövetkezni.

Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország nem kíván részt venni az orosz-ukrán konfliktusban.

"A kormányfő hangsúlyozta, hogy az ukránok számára a béketárgyalások keresése lenne a legjobb megoldás. 'Mi ebben a kérdésben szívesen nyújtunk támogatást. Sem katonai erőt, sem pénzügyi segítséget nem biztosítunk, de örömmel segítünk a béketárgyalások sikeres lebonyolításában' - tette hozzá."

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak aktívan részt kell vennie az Európát érintő döntéshozatali folyamatokban. Szerinte ahhoz, hogy ne szoruljon ki a fontos tárgyalásokból, saját jogon kell kezdeményeznie a diplomáciai lépéseket, nem csupán mások mellé bekéredzkedve.

- tájékoztatott.

Kijelentette: Európának nem az orosz-amerikai egyeztetésekre kellene figyelnie, hanem aktívan kellene kezdeményeznie a párbeszédet az orosz féllel. "Pontosan azt kellene tennünk, amit az amerikai elnök is tesz, csak tükrözve" - emelte ki.

Kijelentette: nem szeretné, ha Magyarország egy olyan szövetségnek lenne a tagja, amelynek egy újonnan felvett tagja folyamatosan háborús veszedelemben él, és - emelte ki - abba "bármikor beleránthat bennünket, mert az ukrán-orosz háború nem a mi háborúnk".

Ha Ukrajna belép az Európai Unióba, az orosz-ukrán konfliktus "a mi konfliktusunkká alakulna, amit nem kívánunk" - hangsúlyozta. Továbbá jelezte, hogy Ukrajna gazdasági helyzete "elszívná" azokat a forrásokat, amelyek Európában, például Magyarországon, a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenek.

Ezzel kapcsolatban kifejtette:

Az Európai Tanács Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásával összefüggésben a kormányfő nyilatkozott: "Magyarország nem tudta támogatni az elfogadott dokumentumot." Kiemelte, hogy a 26-os körben folytatott egyeztetések során "Magyarország nem volt része ennek a folyamatnak."

Orbán Viktor kifejezte aggályait azzal az uniós kezdeményezéssel kapcsolatban, amely Ukrajna támogatására irányul, és amely szerint az európai bankokban elhelyezett, az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz vagyonok kamatait használják fel erre a célra. A miniszterelnök hangsúlyozta: "Amennyiben politikai nyomásra bármely itt elhelyezett, unión kívüli tagállamhoz tartozó összeghez hozzányúlnak, az nemcsak jogi szempontból kérdéses, hanem súlyosan aláássa az összes Európában pénzügyi befektetéseket végrehajtó szereplő bizalmát, ami végső soron ezen üzletág teljes összeomlásához vezethet."

A kormányfő a héten megosztotta, hogy levelezésbe kezdett az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Az eszmecsere során Putyin világossá tette, hogy amennyiben az unió orosz pénzeszközökre vonatkozó intézkedésekre készül, arra válaszul Oroszország is reagálni fog. Ez pedig azt jelenti, hogy az Oroszország területén lévő vállalati javak "veszélybe kerülhetnek" – magyarázta. Magyarországnak több cége, köztük jelentős stratégiai vállalatok, jelentős vagyonnal rendelkezik Oroszországban, és ő ezt "nem szeretné kockáztatni". A magyar miniszterelnök számára elengedhetetlen, hogy megóvja az Oroszországban lévő magyar vagyonokat, hiszen nem engedheti meg, hogy egy brüsszeli döntés következményeként ezek ellenlépésekkel szembesüljenek, ami akár a vagyonok megsarcolásához, megskalpolásához vagy elkobzásához is vezethet – hangsúlyozta.

Az Európai Uniónak kulcsfontosságú érdeke, hogy ez az iparág ne tűnjön el, hiszen Európa célja, hogy az euró előbb utolérje a dollárt mint globális valutát, majd ha lehetséges, még meg is haladja azt - hangsúlyozta.

Az uniós tanács által csütörtökön elfogadott Oroszország elleni 19. szankciós csomaggal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: "mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak". A megszorító csomag, amely folytatja ugyan az elhibázott uniós szankciós politikát, Magyarországot nem érinti negatív módon - hangsúlyozta.

Az Ön által megosztott információk alapján a szakértő véleménye szerint a magyar gazdaság eddig körülbelül 20-30 milliárd eurót veszített a háború következményeként. Ebből világosan látszik, hogy minden magyar család, valamint a kis- és középvállalkozások számára is létfontosságú, hogy mielőbb helyreálljon a béke. Az elmondottak alapján a pénz ne áramoljon Ukrajnába, és a magyar gazdaság, valamint az Európai Unió többi gazdaságának működését ne akadályozzák a szankciók. Ez egyértelműen mindenki érdeke – hangsúlyozta.

A migrációs kérdésekkel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Unió 2026 végére, illetve 2027 elejére tervezi a migrációs és menekültügyi paktum életbe léptetését. Ezt a paktumot Magyarország számára "halálos veszélynek" minősítette.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy amennyiben Magyarországot bele akarják kényszeríteni a migrációs paktumba, akkor az országnak fel kell készülnie arra, hogy 30 ezer migráns egyidejű elhelyezésére alkalmas férőhelyet építsen. Kiemelte, hogy ha bármilyen migrációs vészhelyzet alakulna ki az Európai Unióban, akkor a migránsok elosztásáról az Európai Bizottság fog dönteni, nem pedig Magyarország vagy a magyar nép. A kormányfő határozottan kijelentette, hogy Magyarország elutasítja a migránspaktumot, és hangsúlyozta, hogy ezt a paktumot az ország nem fogja végrehajtani, még akkor sem, ha ezért büntetést kell vállalnia. "Jobb a büntetés, mint hogy tízezrével érkezzenek hozzánk migránsok" - tette hozzá.