Orosz kémrobotok cikáznak Németország égboltján, figyelve az amerikai fegyverszállítmányok mozgását.

Az amerikai és európai katonai vezetők fokozódó aggodalommal figyelik a dróntechnológia fejlődését, miközben az orosz szabotázsakciók száma jelentős csökkenést mutat.

A The New York Times értesülései szerint Oroszország, illetve lehetséges megbízottai megfigyelő drónokat üzemeltetnek azokon az útvonalakon, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei igénybe vesznek katonai utánpótlás szállítására Kelet-Németország irányába.

Az eszközök olyan hírszerzési információkat gyűjtenek, amelyek segíthetik a Kreml szabotázsakcióinak tervezését és csapatainak támogatását Ukrajna területén.

A rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy valószínűleg apró, katonai felhasználású drónokról beszélünk, amelyek képesek diszkrét felderítési műveletek végrehajtására. Ezek a drónok összefüggésbe hozhatók a GRU-val, az orosz katonai hírszerzéssel, vagy annak megbízott csoportjaival.

Az ügy rendkívül súlyos következményekkel járhat, mivel nemcsak a német, hanem az uniós légtérszuverenitását is sérti. Ez egyértelműen hírszerzési tevékenység, amely a NATO logisztikai műveleteit célozza meg, és politikai botrányt robbanthat ki, hiszen a szövetséges országok közvetlen orosz akcióként értelmezhetik ezt a helyzetet.

Miközben Oroszország hírszerző műveleteit egyre szigorúbb ellenőrzés alatt tartják, nyugati tisztviselők szerint továbbra is képesek embereket toborozni a különféle támadások és szabotázsakciók végrehajtására Európa-szerte.

Nem világos, hogy mi az eredeti kiindulópontjuk.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta drámai mértékben megnövekedtek az orosz drónok által végrehajtott repülések és szabotázsakciók Európa-szerte. Jelenleg, miközben Vlagyimir Putyin a béketárgyalások lehetőségét emlegetve próbálja csillapítani a feszültségeket, a romboló jellegű műveletek száma csökkent. Ennek ellenére a kémkedés aktivitása továbbra is rendkívül intenzív.

A Biden-adminisztráció idején az Egyesült Államok jelentős hírszerzési adatokat osztott meg Európával, célja pedig az volt, hogy elősegítse a NATO-tagországok közötti egységes front kialakítását. Az információk megosztása a Trump-elnökség alatt is tovább zajlott, így a két kormányzás alatt folytatódott a nemzetközi együttműködés ezen fontos aspektusa.

Az amerikai hírszerző ügynökségek információkat osztottak meg az európai kormányokkal a potenciális szabotázsakciókról. Ezek az értesítések magukban foglalták a német hírszerzők figyelmeztetését egy olyan tervre, amely robbanóanyagok vagy gyújtóeszközök szállítását célozta meg teherszállító repülőgépeken, amelyek Németország területén haladnak át.

A közelmúlt eseményei következtében az amerikai és európai katonai vezetők egyre inkább aggasztónak találják a németországi drónrepülések növekvő számát. Különösen a kelet-németországi Türingia tartományban tapasztalható magas biztonsági kockázatokra hívják fel a figyelmet, amelyeket eddig csak annyira sikerült feltérképezni, hogy a drónok közül legalább néhány Iránban készült. A német hírszerzés szakértői azt gyanítják, hogy ezek a repülő eszközök a Balti-tengeren állomásozó orosz hajókról indulhatnak, ami tovább fokozza a feszültséget a térségben.

Az amerikai és német biztonsági szakemberek eddig nem tudták feltérképezni az eszközök származási helyét.

Seth Jones, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szakértője úgy véli, hogy az utánpótlási útvonalak felett végzett drónműveletek nyilvánvalóan kémkedés céljából történtek. Oroszország ezzel a lépéssel arra törekszik, hogy információkat szerezzen azokról a vállalatokról, amelyek fegyvereket gyártanak Ukrajna részére, valamint hogy feltérképezze a szállítási folyamatokat Lengyelországon keresztül Ukrajnába.

A drónos megfigyelés szoros kapcsolatban áll a harctéri hírszerzéssel, amelynek fő célja az orosz hadsereg számára, hogy alaposabb képet kapjon arról, milyen fegyverekkel és mikor kell szembenéznie a közeljövőben. Ezen a vonalon orosz hackerek is aktívan tevékenykednek, hiszen a lengyel határátkelők biztonsági kameráit próbálják feltörni. Ezzel a módszerrel igyekeznek nyomon követni a szállító cégeket, és így következtetéseket levonni a rakományok jellegéről.

"Ha valamikor az oroszok agresszívabbak akarnának lenni az ilyen jellegű hírszerzési adatok gyűjtésével, akkor tudják majd, hogy milyen vállalatok exportálnak, és milyen útvonalakat használnak" - mondta Jones. "Hasznos ismeret lenne számukra, ha szabotázs- vagy felforgató műveleteket akarnának végrehajtani".

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (ISI) legújabb havi jelentésében rámutatott, hogy az idei évben a szabotázsakciók száma csökkent, ugyanakkor a fenyegetettség továbbra is érezhető. Az európai államok számára nehézséget okoz a válaszlépések hatékony összehangolása.

Júniusban Alexus G. Grynkewich tábornok, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának jelenlegi vezetője, írásbeli vallomásában a Szenátus előtt arról számolt be, hogy az idei évben a célzott szabotázscselekmények száma csökkent. E csökkenés mögött a tábornok szerint a "megnövekedett nyilvános ellenőrzés és az európai hatóságok határozott bűnüldözési erőfeszítései" állnak.