Az ázsiai gazdaság a recesszió határvonalán egyensúlyoz, ami komoly kihívásokat és lehetőségeket egyaránt magában hordoz. Az elmúlt évek globális eseményei, mint a pandémia és a geopolitikai feszültségek, jelentős hatással voltak a térség növekedésére. So

A Bloomberg jelentése szerint az elemzők egyetértenek abban, hogy a japán gazdaság negyedéves szinten 0,3%-kal zsugorodhat az idei év harmadik negyedévében. Ez a gazdasági aktivitás csökkenése megerősíti a kormánypárt új vezetője által bejelentett gazdaságélénkítő intézkedéseket. Ugyanakkor ez a helyzet megnehezíti a jegybank számára az októberi kamatemelés végrehajtását.

A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok konszenzusa szerint Japán gazdasága a harmadik negyedévben évi 1,2 százalékos zsugorodásra számít negyedéves alapon. Ez az április-júniusi időszakhoz viszonyítva 0,3 százalékos csökkenést jelent. A várakozások így jelentős visszaesést tükröznek, miután az ország öt egymást követő negyedévben tapasztalt bővülést. Érdekes, hogy az elemzők véleménye a legutóbbi felmérés óta drámaian megváltozott, hiszen akkor még 0,1 százalékos növekedést jósoltak. A hivatalos GDP-adatokra november 17-én számíthatunk.

A gyengülés mögött az export tevékenység áll.

A közgazdászok legfrissebb előrejelzéseik szerint a következő negyedévben 4 százalékos visszaesés várható, ami a korábbi 3,1 százalékos zsugorodáshoz képest jelentős romlást jelent. Júliusban és augusztusban a kivitel adatai már csökkenést mutattak, különösen az Egyesült Államok irányába, ami nagyrészt Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseinek következménye. A július végén megállapított 15 százalékos amerikai vámszint drámaian csökkenti a japán exportáló vállalatok versenyképességét, amit a cégek leginkább árkedvezményekkel próbálnak kompenzálni.

A gazdasági aktivitás lassulása támogatást adhat az őszi gazdaságélénkítő csomaghoz az új LDP-elnök, Szanae takaicsi számára,

A szakértők véleménye alapján ő a miniszterelnöki poszt legfőbb várományosa. Eddig a kinevezése csupán egy formalitásnak tűnt, ám a kormánykoalíció megbomlása új politikai helyzetet teremthet Japánban.

A monetáris politika szempontjából a gazdaság lassulása komoly kihívások elé állítja a Bank of Japan vezetőségét, akiknek október 30-án nehéz döntéseket kell hozniuk a kamatlábak tekintetében.

Kazuo Ueda, a jegybank kormányzója, legutóbbi nyilatkozatában nem zárta ki a kamatemelés lehetőségét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alaposan nyomon követik a vámok gazdasági következményeit.

A japán gazdaság helyzetéről érkező információk a stagfláció irányába mutatnak: bár az infláció csökkenést mutat, még mindig meghaladja a jegybank által kitűzött célt (augusztusban 2,7 százalék), miközben a recessziós kockázatok egyre inkább fokozódnak.

Takaicsi Szanae legújabb gazdaságpolitikai programja a gyengélkedő növekedési kilátásokra kíván választ adni, amely laza fiskális és monetáris intézkedésekkel próbálná élénkíteni a gazdaságot. Az ázsiai ország a 2010-es években sikeresen alkalmazta ezt a megközelítést, de az azóta bekövetkezett globális inflációs változások – amelyek a kamatok emelkedését is magukkal hozták – komoly kihívások elé állítják a laza politikát. A legfőbb akadályok között szerepel a megemelkedett kamatszint, a pénzügyi rendszerben felhalmozódott jelentős likviditás, valamint a költségvetési helyzet romlása. Az ország 235 százalékos GDP-arányos államadóssága miatt ez utóbbi kockázat folyamatosan jelen van, és komoly fejtörést okoz a döntéshozók számára.

Bár a japán gazdaság jövőbeli kilátásai jelenleg nehezebben megjósolhatóak, nyilvánvaló, hogy a befektetők számára érdemes alaposan figyelni a történések alakulását. A piacok tekintetében ugyanis jelentős változások várhatóak a következő hetekben, amelyek komoly hatással lehetnek a befektetési döntésekre.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.