2500 méter mélyen, az óceán titkos ölelésében, egy lenyűgöző reneszánsz hajóroncsra bukkantak. Ez a régmúlt maradványa nemcsak a tenger mélyének rejtélyeit hordozza, hanem a történelem egy izgalmas szeletét is megjeleníti.
Feltárult egy izgalmas titok: az elsüllyedt második világháborús repülőgép-hordozó mélyén egy autóra bukkantak.
A leletet a Francia Vízalatti és Tengeralatti Régészeti Kutatási Minisztérium (DRASSM) jelentette be. Elmondták, hogy a kereskedelmi hajót a francia haditengerészet egyik egysége találta meg egy március 4-i katonai művelet során.
Beköszön a 16. század
A Camarat 4 névre keresztelt hajóroncsra a délkelet-franciaországi Ramatuelle partjainál bukkantak, körülbelül 2,5 kilométer mélyen a víz alatt. A felfedezést egy váratlan esemény keretében tették, amikor egy tengerfenék feltérképezésére irányuló küldetés során bukkantak rá a roncsra – olvasható a DRASSM hivatalos bejegyzésében.
A roncs 30 méter hosszú és 7 méter széles, és az első jelek arra utalnak, hogy valószínűleg egy nyugatra tartó olasz kereskedelmi hajóról van szó, amely kerámiákat és más feldolgozott árukat szállított. A szakemberek úgy vélik, hogy rakománya alapján - amely figyelemre méltó módon túlélte az elmúlt évszázadokat -, 16. századi lehet.
Krisztogramok jelentősége
A víz alatti robot lenyűgöző felvételei egy meglepően jó állapotban megmaradt szállítmányt tárnak elénk: mintegy száz tányér és körülbelül kétszáz mázas agyagedény pihen a tenger mélyén. Ezek között főként gömbölyű, "összecsíptetett" kiöntővel és szalagfogantyúval rendelkező korsók találhatók, sokukon növényi és geometrikus motívumokkal díszítve, sőt egyes darabokon az IHS monogram is megjelenik, amely a reneszánsz keresztény szimbóluma. E krisztogramok hangsúlyos elhelyezése a korsókon a kereszténység jelentős szerepét tükrözi a kora újkori Európában. Emellett a homok alatt még számos rejtett maradvány várja, hogy felfedezzük őket, további kutatásokat igényelve.
A hajóroncsot a mélység védte meg
A szakemberek rendkívüli izgalommal töltik el a felfedezés, hiszen ilyen mélységből még sosem bukkantak kulturális kincsekre a francia vizeken. Az itt előkerült korsók és edények megerősítik az Észak-Olaszország és Dél-Franciaország közötti élénk kereskedelmi kapcsolatok létezését. De nem csupán a felfedezett rakomány lenyűgöző; a roncs körüli területen ágyúk, horgonyok, két üst és számos más hajózási relikvia is napvilágra került, amelyek gazdagabbá teszik a 16. századi hajózási szokásokról alkotott elképzeléseinket.
A lelet lenyűgöző mélysége révén teljes mértékben megóvta magát a fosztogatók és a természet ártó kezei elől. A hőmérséklet, a fény hiánya, valamint a környezet elérhetetlensége mind hozzájárult ahhoz, hogy a régmúlt titkai érintetlenül fennmaradjanak, mintha az idő itt megállt volna körülötte.
A véletlen felfedezés olyan különleges pillanat, amikor a tudományos kutatás vagy egyéni tapasztalat során váratlanul bukkansz rá valami újra és meglepőre. Ezek a felfedezések gyakran megváltoztatják a meglátásainkat, és új utakat nyithatnak meg a tudomány vagy a művészet területén. Legyen szó egy új gyógyszer hatóanyagáról, egy eddig ismeretlen művészeti stílusról vagy természetes jelenségekről, a véletlen felfedezések mindig is izgalmas részei voltak az emberi tudás bővülésének. Az ilyen események emlékeztetnek minket arra, hogy a világ tele van meglepetésekkel, és hogy néha a legszokatlanabb helyeken találhatjuk meg a legértékesebb kincseket.
A hajóroncs felfedezésére irányuló katonai akció eredetileg nem régészeti célokat szolgált. A víz alatti drón, a védelmi minisztérium egyik küldetésének keretében, a tengerfenéken teljesített járőrszolgálatot, ahol a stratégiai erőforrások, mint például az ásványi anyagok és tenger alatti kábelek feltérképezése volt a fő feladat. Azonban a szonár visszhangja egy meglepően nagy és szokatlan alakzatot jelzett, ami arra ösztönözte a kutatócsoportot, hogy visszatérjenek a helyszínre. Ekkor már víz alatti kamerát és egy távirányítású robotot is hoztak magukkal, hogy alaposabb vizsgálatokat végezzenek.
A projekt irányítását a Francia Vízalatti és Tengeralatti Régészeti Kutatási Minisztérium vette át, amely egyedülálló együttműködés keretében gyűjtötte össze a régészet, a haditengerészet tüzérségi szakértői, hajóépítők és restaurátorok szakértelmét. Ennek a közös erőfeszítésnek az eredményeként egy ambiciózus kutatási terv indult, amely a helyszín teljes 3D fotogrammetriájának elkészítését, a műtárgyak szelektív kiemelését a részletes tanulmányozás és restaurálás érdekében, valamint a hajó történeti és kereskedelmi kontextusának átfogó elemzését foglalja magában.
A kutatás nem csupán a hajó fizikai formájának újjáépítésére összpontosít, hanem egyúttal feltárja a 16. századi mediterrán kereskedelmi hálózatok működését, a hajóépítési módszereket, és betekintést nyújt az e tengeri óriások fedélzetén uralkodó életviszonyok világába is.