Fedezd fel a római korok titkait, ahol az ősi romok mesélnek a múltról! A hegytetőn álló templom lenyűgöző panorámát nyújt a festői szőlőhegyekre. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy a Skanzen varázslatos világába belépve, sétálójeggyel tapasztalhasd meg a tö

A Skanzen sétálójegyes hétvégéi felejthetetlen élményekkel gazdagítják a természetjárás, a kultúra és a kikapcsolódás iránti vágyunkat, még akkor is, ha a múzeum épületeibe és kiállítási termeibe nem léphetünk be. Egy másfél órás, kényelmes séta során visszautazhatunk az időben, felfedezve a római kor titkait, valamint a 18-19. századi magyar történelem izgalmas eseményeit. A Skanzen legmagasabb pontjáról lenyűgöző panoráma tárul elénk: a Duna kanyargó vizére nézhetünk, miközben fentről csodálhatjuk a múzeumot és az Erdélyi épületegyüttest, amelyek történelmi gazdagságot és kulturális örökséget rejtenek.

Az április 1-jei teljes nyitás előtt a márciusi hétvégéken a látogatók sétálójeggyel felfedezhetik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum csodáit. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 75 hektáros területén szabadon barangolhatnak, túrázhatnak, és élvezhetik a természet szépségét. A Skanzen titkos ösvényein barangolva egyedülálló kulturális és természeti élményekkel gazdagodhatnak, miközben a környezet varázslatos atmoszféráját is megtapasztalják.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Skanzen területén rejtőzik Magyarország legnagyobb római udvarházának lenyűgöző romja.

A Skanzen Nagyrétjén, a múzeum előkészítése során bukkantak rá a Villa Rusticára, amely csupán négy és fél kilométerre található a szentendrei római erődtől, a varázslatos Sztaravoda-forrás közvetlen közelében.

Az ókor hajnalán a Duna völgyébe vezető út mentén, egy impozáns uradalom szomszédságában húzódott a Pilis. A villa építése a 3. század elején vette kezdetét, a lapos domboldalon helyezkedett el, amely ideális helyszínt biztosított a római életstílus kibontakozásához. Alapterülete 67×78 méter, és 52 helyisége révén Pannonia provinciában ez volt a legnagyobb építmény a maga nemében. A villa különlegessége a légfűtéses rendszere, amely melegítette a márvány mozaikpadlós lakótereket, míg a nagyméretű fürdőházat gyönyörű fali és mennyezeti freskók díszítették. A vízvezetékekből forrásvíz folyt, ami a kényelmet és a higiénát szolgálta. Az átriumos udvar és a gazdasági épületek tanúsítják, hogy a villa tulajdonosai szőlőműveléssel foglalkoztak, és vendégfogadást is folytattak, ami a római kultúra gazdag örökségét tükrözi.

Miután búcsút mondtunk a Villa Rusticának, lépjünk át a Skanzenvasút sínein, és irányítsuk lépteinket a Nyirádi vízimalom felé. Ez a malom egykor a Bakony rejtett zugában, Nyirád külterületén helyezkedett el, a Kígyós-patakból kivezetett malomcsatorna partján.

A patakmalmok a hegyes-dombos vidékeken jelentették a legfontosabb malomtípust, fénykorukat az 1850-60-as években élték.

A Bakony és a Balaton-felvidék varázslatos tájegysége számos történelmi kincset rejt, amelyek közül a helyi kőépítkezés fejlődését egy múzeum is bemutatja. Ez a különleges helyszín a lakó-, gazdasági és egyházi építmények sokszínűségét tárja elénk. A felfedezés a festői Óbudavári templom mellett kezdődik, majd a sétaösvény egy erdőkkel körülölelt dombtetőre vezet, ahol Magyarország egyetlen megmaradt boronafalú temploma, a Mándoki görögkatolikus templom áll. Ez a templom 1670-ben épült, amit a bejárati ajtó felett található szemöldökfa görög és cirill betűs felirata örökített meg. A zsindelyfedésű templom bejárata fölött egy deszkaborítású torony emelkedik, amelynek csúcsán egy gyönyörű görög kettős kereszttel koronázva. A Felső-Tiszavidéken található Mándokon a templom körüli kerítés 1814-ig a helyi közösség temetkezési helyéül szolgált. A Skanzen templomkertjében északkelet-magyarországi görögkatolikus temetőkből származó sírkeresztek állnak, amelyek a régió gazdag vallási hagyományaira emlékeztetnek.

A templom mellett húzódó keskeny ösvényen haladva hamarosan elérjük a kiserdő szélét, és a domboldalon fekvő szőlőhegyre érkezünk. Itt lenyűgöző panoráma tárul elénk, melyből felfedezhetjük a múzeum területét, valamint a távolban, Budapest irányában ívelő Megyeri-híd varázslatos ívét.

A Szőlőhegyről egy rövid, de kellemes séta vezet el minket a Felföldi mezővárosba. Ez a település az Alföld és az Északi-középhegység határvonalán helyezkedik el, és a vidéken a jellegzetes mezővárosi formát képviseli. Kulturális örökségének kiemelkedő példája Vizsoly, ahol megszületett az első magyar nyelvű Biblia-fordítás, ezzel hozzájárulva a magyar nyelv és kultúra fejlődéséhez. A Skanzenben Tokaj, Tállya, Hejce, Mád, Erdőbénye és Gyöngyös településekről származó épületek találhatók, amelyek a helyi népművészet gazdagságát tükrözik. Ezeknek a településeknek a lakói gyakran céhes iparosként tevékenykedtek, míg a kereskedőik között helyi vegyesboltosoktól kezdve a borkereskedelemből meggazdagodott polgárokig sokféle figura megtalálható volt. E helyek története és hagyományai gazdagítják a környék kulturális palettáját.

A tájegységet elhagyva visszatérhetünk a jelenbe, a Skanzen jól ismert aszfaltos útjára, ahonnan 10 perces laza sétával érhetjük el a Bejárati épületet.

Az előszezon hétvégéi: március 1-2., március 8-9., március 22-23., március 29-30.

A március 15-i ünnepi hétvége szombati napján ingyenesen látogathatók a programok, míg vasárnap a szokásos nyitvatartási díjak lépnek életbe.