Román-magyar bizalomhiány az energiaszektorban: Kihívások és lehetőségek Az energiaszektor kulcsszerepet játszik a két ország közötti kapcsolatokban, ám a bizalomhiány számos akadályt teremt. A határokon átnyúló együttműködés, a közös projektek és a fenn
Nemrégiben napvilágot látott, hogy a román kormány alá tartozó, külföldi befektetéseket felülvizsgáló bizottság (CEISD) az MVM Csoport és az E.ON Energie Románia közötti üzletág megvalósításának elutasítását ajánlja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT). Ezt a hírt a miniszterelnöki kancellária tette közzé. A magyar állami vállalat 68 százalékos részesedést kíván szerezni a közel 3,4 millió hazai fogyasztóval rendelkező energiaszolgáltatóban. A miniszterelnöki kancellária tájékoztatása szerint az átvilágítás februárban kezdődött, amelynek során alaposan megvizsgálták a tranzakció főbb aspektusait, beleértve a befektető hátterét, valamint a hazai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt potenciális következményeket. A végső döntést a tranzakcióval kapcsolatban a CSAT hozza meg, a javaslat benyújtását követően 90 napon belül.
A tranzakció átvilágítását az MVM orosz kapcsolataira való hivatkozással kezdeményezte az energiaügyi minisztérium. Sebastian Burduja, a korábbi energiaügyi miniszter már tavaly figyelmeztetett a helyzet komolyságára, és többször is hangsúlyozta, hogy a magyar állami tulajdonú MVM és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatok egyértelműek. Ezen kívül az E.On Románia, a német csoporttal kötött megállapodása értelmében, fenntartotta a jogot arra, hogy a román regionális szolgáltatót akár egy harmadik félnek, még az Európai Unión kívül is átadja.
Az MVM mögött tehát az orosz medve árnyéka lebeg, és a román fél határozottan elutasítja, hogy egy ilyen tranzakciót fontolóra vegyen. Nem szeretném előre megjósolni a dolgokat, de nem lenne meglepő, ha a védelmi tanács is megakadályozná a tranzakció megvalósulását. A magyar befektetések romániai nehézségei nem újkeletűek; emlékezzünk csak az OTP Románia esetére, amely a Román Nemzeti Bank akadályozó lépései miatt döntött a távozás mellett. A banknak megtiltották a görög Banca Româneascã megvásárlását, amely később a román állami Eximbank birtokába került. A román jegybank 2010 óta, a globális gazdasági válság kirobbanása óta tudatosan azon munkálkodik, hogy növelje a hazai tőkebefektetéseket a bankpiacon, és ennek eredményeként a román tőkearány 2%-ról 30%-ra emelkedett.
A felvásárlás révén tervezett újabb magyar tranzakció elutasítása csak azt erõsíti meg, hogy a román-magyar viszonylatban még mindig jelentõs a bizalomdeficit, amit nyilvánvalóan Magyarország jelenlegi nyugat-európai kedvezõtlen megítélése határoz meg, s ehhez hozzáadódnak a hagyományos bizalomhiányosságok, amelyek végigkövették a román-magyar viszonyt az elmúlt bõ két évszázadban. Magyarország vegytiszta üzletnek tekinti ezt a tranzakciót, Budapest szerint politika nincs az ügyletben, amit azért nehéz lesz elfogadtatni Bukaresttel. Szerbiával és más nyugat-balkáni országokkal ez sikerült, ott ugyanis számottevõ magyarországi beruházások valósultak meg. Magyarországnak sikerült ezekkel az országokkal olyan bizalmi viszonyt kiépítenie a kétoldalú relációban, ami Romániával nem jött létre az elmúlt másfél évtizedben. Bukarest egyébként is görcsösen ragaszkodik a nyugat-európai mainstream álláspontjához, errõl az útról nem hajlandó letérni, ezért olyan körülmények között, hogy a román-magyar kétoldalú viszonyban nincs semmi bizalomerõsítõ elõrelépés vagy elem, ami ilyen helyzetben segíthetné a stratégiai fontosságú kereskedelmi ügyleteket, nehéz elhinni, hogy az energiaszektorban létrejöhet ez az üzlet.
Magyar cégek azért folyamatosan beruháznak Romániában, viszont ebben az esetben olyan stratégiai szektorról van szó, amit húsz évvel ezelõtt például nem annyira, de ma már a román állam is kiemelt figyelemmel kísér, ezért számíthatunk kedvezõtlen végkifejletre az MVM romániai terjeszkedése tekintetében. Az elmúlt években tapasztalható volt egy enyhe oldódás a román-magyar politikai kapcsolatokban, de ez nem akkora horderejû egyelõre, hogy megolajozza az E.On felvásárlására irányuló tranzakciót.
