Megdöbbentő információk láttak napvilágot a mezőgazdaság területén: a szakértők aggasztó kijelentéseket tettek, amelyek szerint a magyar krumpli sorsa megpecsételődhet. - Pénzcentrum
A klímaváltozás hatásai már most is érzékelhetők a hazai mezőgazdaságban, különösen a burgonya, mint a konyhánk egyik alapvető hozzávalója esetében. Az ország jelentős területein a hőmérséklet emelkedése már túlzottan meleg környezetet teremt a növény számára, míg újonnan megjelenő kártevők is felbukkannak, amelyek a melegebb éghajlatot kedvelik. Az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói - Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita - egy részletes tanulmány keretében feltárták, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan romlott a burgonya termesztési lehetősége, és miként csökkent az össztermés Magyarországon. Emellett a kutatás arra is kiterjedt, hogy a jövőben mikor várható, hogy a burgonyatermesztés teljes mértékben eltűnjön a termőföldekről.
A burgonya manapság a hőség és a kártevők kettős nyomása alatt szenved. Magyarország a termesztés déli határán helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a nyári hőmérsékletek sok régióban már túlságosan megterhelőek a növény számára. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a melegebb éghajlathoz alkalmazkodó új kártevők, mint például a 2015-ben megjelenő burgonyamoly, már tartósan megtelepedtek hazánk területén.
A kutatók a burgonya termeszthetőségét egy, a nemzetközi szakirodalomban ismert, és általuk továbbfejlesztett módszerrel vizsgálták, amely meteorológiai adatok (HungaroMet) alapján megmutatja, hol alkalmasak a környezeti feltételek a növény termesztésére és ezt hogyan korlátozza a kártevők jelenléte. A módszertan egyik kulcstényezője a júliusi hőmérséklet, amely alapvetően meghatározza, hogy az adott térségben a növény életciklusa sikeresen végbemehet-e.
A 2000-es évek elején hazánkban még körülbelül 800 ezer tonna burgonya termett, ám mára ez a szám drámaian lecsökkent, a termelés mindössze a negyedére zsugorodott. Jelenleg a magyar termelés csupán a belföldi fogyasztás 40-50%-át tudja kielégíteni, így a hiányzó mennyiséget főként francia, német és holland import borítja be. Érdekes megfigyelni, hogy a burgonya hazai termesztésének mutatói - amelyek 2021 és 2024 között rendkívül kedvezőtlenek voltak - szoros összefüggést mutatnak a hazai össztermelés alakulásával az elmúlt évtizedek során.
Míg 2000 körül az ország nagy részén - hegységeinket nem számítva - tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek, addig ma inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek. A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be. Budapest kertes övezetében például 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, a 2000-es évek 200-300 hektárjáról.
Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. Ugyanakkor a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés - és ezzel az egyre gyakoribb kártevők jelenlétét még nem is vettük figyelembe.
A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:
A pesszimista jövőkép alapján úgy tűnik, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon a természetes körülmények között termesztett burgonya eltűnik a színről. A realista megközelítés sem hoz sokkal kedvezőbb kilátásokat: csupán néhány kis terület maradhat alkalmas a termesztésre. A tudósok véleménye szerint azonban, ha sikerül azonosítani a legjobban termő területeket, és hatékony védelmi stratégiákat kidolgozni a kártevők ellen, akkor egyedül a zöld forgatókönyv kínálhat reményt arra, hogy újra jelentősebb területeken termelhetünk, lehetővé téve, hogy a hazai, kiváló minőségű burgonya váljon a választásunkká az import termékekkel szemben.
