Az Északi Áramlat körüli rejtély egy újabb izgalmas fejezetéhez érkezett: Oroszország az ENSZ színpadán lépne fel, hogy megvádolja Ukrajnát a gyanúsított ügyében. A geopolitikai feszültségek közepette nemcsak a gázvezeték sorsa áll a középpontban, hanem a
Az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es robbantása a globális energiaválság egyik legvitatottabb eseménye, és most újabb fejlemény rázta meg a nemzetközi színtéren: Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy választ kapjon a történtek hátteréről. Dmitrij Poljanszkij, Moszkva ENSZ-nagykövetének helyettese a közösségi médiában éles kritikával illette a német hatóságok "átláthatatlan és lassú" nyomozási folyamatát. Bejelentette, hogy augusztus 26-án Panama vezetésével az ENSZ-testület elé kerül az ügy, ami újabb diplomáciai feszültségeket szülhet a világpolitikai porondon.
A középpontban Szerhij Kuznyecov ukrán állampolgár áll, akit Olaszországban fogtak el, miközben családjával nyaralt. A bolognai bíróság jóváhagyta letartóztatását, de kiadatásáról csak szeptember 3-án döntenek. Kuznyecov tagadja, hogy köze lett volna a Balti-tenger mélyén, Bornholm-sziget közelében végrehajtott szabotáZshoz, és azt állítja, Ukrajnában volt a támadás idején. A német nyomozók szerint azonban Kuznyecov egy hatfős csapat tagjaként, egy bérelt vitorlás jachton közelítette meg a vezetékeket, hogy robbanószerkezeteket helyezzen el. A jachtot hamis okmányokkal, közvetítőkön keresztül bérelték, és a műveletet állítólag magas rangú ukrán katonai vezetők irányították.
Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek felrobbanása nem csupán az Oroszország és Németország közötti energiaellátási kapcsolatot zúzta szét, hanem Európa gazdasági stabilitását is súlyosan megingatta. A robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét érintették, de míg Stockholm és Koppenhága már lezárta a maguk nyomozását, Berlin maradt az egyetlen, aki továbbra is vizsgálódik. A német politikai ellenzék és a nemzetközi megfigyelők szigorúbb és átláthatóbb nyomozási folyamatot sürgetnek, miközben Oroszország azt állítja, hogy a Nyugat szándékosan próbálja elhomályosítani az ügy részleteit.
A botrány hatalmas geopolitikai viharokat generál: míg egyesek Ukrajnát állítják pellengérre, addig mások, mint például Seymour Hersh, az Egyesült Államokat célozzák meg gyanúsításaikkal. A bizonyítékok hiányában azonban a helyzet egyre inkább homályosodik. Oroszország jelenleg az ENSZ-t használja arra, hogy nyomást gyakoroljon a Nyugati országokra, míg Kijev határozottan "orosz propagandának" minősíti a felmerülő vádakat. Az ügy kimenetele nem csupán az energiaellátás jövőjére van hatással, hanem a NATO és Oroszország közötti feszültségek alakulására is jelentős következményekkel járhat.
Oszd meg te is ezt a cikket, és merülj el a világ egyik legnagyobb geopolitikai rejtélyében!
