A kormány csendes türelemmel próbálja visszanyerni a Norvég Alap támogatását.

A Norvég Alapot három EU-n kívüli ország: Izland, Liechtenstein és Norvégia hozta létre. Az Európai Unió 16 tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére tartják fenn A pénzt a három említett tagállam azért fizeti, hogy - bár nem tagjai az Európai Uniónak - szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá.

A pénzügyi források Magyarország irányába azért csökkentek drámaian, mert a magyar kormány heves vitába keveredett a 2014-2021-es civil alap támogatásainak elosztásával kapcsolatban. Ezt követően nem csupán ezekről a forrásokról kellett lemondania, hanem a 2021-2028-as költségvetésről sem tudtak megegyezni.

A konfliktus gyökerei abban rejlenek, hogy a magyar kormány tisztviselői kritikát fogalmaztak meg a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó elosztását végző Ökotárs Alapítvánnyal szemben. Azzal vádolták meg az alapítványt, hogy a támogatott szervezetek pártpolitikai tevékenységeket folytatnak, és hogy a források elosztása nem kellően objektív. Továbbá, a jobboldali civil szervezetek diszkrét hátrányos megkülönböztetéséről is beszéltek, míg a teljes folyamat átláthatóságát is megkérdőjelezték.

A magyar kormány most ismét aktív szerepet vállalt a tárgyalásokban, amikor Espen Barth Eide norvég külügyminiszter irányításával megbeszélést folytattak Liechtenstein, Izland, valamint az Európai Bizottság képviselőivel. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is részt vett a diskurzusban, amelynek során sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap újraindítja működését.