Ferenc pápa önéletrajza valóban lenyűgöző, de talán egy kicsit idealizált is. Az életútja és tapasztalatai lenyűgözőek, de a szavak mögött megbújó valóság sokszor árnyaltabb lehet.

Miközben a fél világ a pápa kórházi kezeléseit követte, magyarul is megjelent az szentév elején kiadott könyve. Ennek körítése erős marketinges túlzás, és ez a legenyhébb lehetséges minősítés. "A Remény az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikál", állítja a napokban megjelent magyar fordítás fülszövege, de kb. az összes kiadás a világ 80 országában ugyanezzel próbálja eladni magát. Ezt visszhangozzák a nagy világlapok és a magyar portálok is: ilyen még nem volt a pápaság kétezer éves történetében.

De talán helyesebb lenne így fogalmazni: ilyen dolog tavaly óta nem fordult elő.

Akkor jelent meg ugyanis Ferenc pápa legutóbbi (ön)életrajza Élet - A történetem a történelem tükrében címmel (Life, My Story Through History). Ebbe nem kis részben ugyanazok a témák és történetek kerültek bele, mint a most publikált Reménybe, és ugyanúgy egy újságíró a társszerző. Mindkét könyv úgy készült, hogy Ferenc pápa adott egy sor interjút egy jó nevű, az egyházfővel barátságos viszonyban lévő újságírónak, aki ebből összerakott egy könyvet, amelyet aztán a pápa - és a minden megjelenést vaskézzel irányító médiacsapata - jóváhagyott. Ilyen interjúkötetből magyarul is több jelent meg.