Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke a Nyugat-Balkán békéjének és stabilitásának megőrzése. Az ország aktívan részt kíván venni a régió fejlődésében, hiszen a térség biztonsága közvetlen hatással van Magyarországra is. A külügyminiszter
Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában a térség békéjében és stabilitásában érdekelt, ezért hazánk gazdasági fejlesztési programokkal is hozzájárul a régió fejlődéséhez - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium által az MTI-nek eljuttatott hivatalos közleményben olvasható, hogy a tárcavezető Željko Budimir, a boszniai Szerb Köztársaság tudományért és felsőoktatásért felelős miniszterével folytatott megbeszélést. A közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben történt beiktatása egy új, eddig ismeretlen világpolitikai korszak kezdetét jelenti.
"Azok, akiket korábban a világpolitikai színpadról próbáltak kiszorítani, mára a nemzetközi politikai diskurzus középpontjába kerültek. Mostantól olyan alapelvek fognak dominálni a globális politikában, mint a patriotizmus és a nemzeti szuverenitás tiszteletének hangsúlyozása, a béke iránti elkötelezettség, valamint az illegális migrációval kapcsolatos kihívások felismerése és kezelése. Ezen felül fontos szerepet kap a család értékeinek megőrzése és az az egyszerű, de fontos tény, hogy az emberek biológiai nemüknél fogva nőként vagy férfiként jönnek a világra."
"A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország vonatkozásában azért vagyunk könnyű helyzetben, mert ezeket az elveket mi eddig is vallottuk, és a mi együttműködésünk is pontosan ezekre az elvekre és pontosan ezekre az értékekre alapul" - szögezte le.
Majd rámutatott, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában abban érdekelt, hogy béke, stabilitás és nyugalom legyen a térségben.
"Felelős szomszédságpolitikát valósítunk meg, amelynek kulcsfontosságú eleme, hogy tiszteletben tartsuk a nyugat-balkáni népek akaratát. Ez abban nyilvánul meg, hogy tiszteletben kell tartanunk azokat a vezetőket, akiket a közösségek maguk választottak meg" - hangsúlyozta.
Szeretném kifejezni, mennyire tiszteljük a boszniai Szerb Köztársaságot és annak vezetését. Mélyen elítéljük azt a szégyenletes nyomásgyakorlást, amelyet Brüsszel és a bukott demokratikus adminisztráció idején Washington gyakorolt a boszniai Szerb Köztársaságra. Ezen nyomásgyakorlás megkérdőjelezte a boszniai Szerb Köztársaság lakóinak akaratát és jogait.
"A mai megbeszélés során a miniszter úrral közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy mennyire üdvözítő, hogy a világ számos táján véget ért az agresszív ideológiai alapú beavatkozások kora. E jövőbeli irányvonalnak alapvetően a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának kell dominálnia a nemzetközi politika keretein belül" - emelte ki.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány felelős szomszédságpolitikája keretében gazdasági fejlesztési programokkal is hozzájárul a Nyugat-Balkán fejlődéséhez. E programok közül talán az egyik legkiemelkedőbb hazánk a boszniai Szerb Köztársaságban valósult meg, ahol 1782 helyi mezőgazdasági vállalkozás eszközbeszerzését támogatták.
A tájékoztatás alapján a megítélt körülbelül tízmilliárd forintos támogatás következtében ezek a vállalkozások körülbelül 16 milliárd forint értékben szereztek be eszközöket hazai gyártóktól, és a program folytatása is tervben van.
"A felelős szomszédságpolitika alapja az a megértés, hogy az Európai Uniónak manapság sokkal nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országokra, mint amennyire ezek az államok igénylik az EU-tagságot" - fogalmazott.
"Most lenne itt az alkalom, hogy Brüsszelben is felfogják: az európai integráció nem feltétlenül jár együtt a kioktatás vagy a leckéztetés szükségességével" - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezetten segíti a hazai vállalatok nyugat-balkáni piaci tevékenységét, és ennek eredményeként számos országban piacvezető pozíciót értek el ezek a vállalatok.
Végül bejelentette, hogy új együttműködési programot indítanak, amelynek keretében már szeptembertől évente ötven hallgató kaphat ösztöndíjat, hogy magyarországi egyetemeken tanulhasson a boszniai Szerb Köztársaságból érkező fiatalok számára.
"Nem titok, hogy a kapcsolatok kiépítése a leghatékonyabb módon akkor valósul meg, ha egy széles és erős alapra támaszkodunk, ami általában az emberek közötti interakciókból fakad." – osztotta meg véleményét.
