Szijjártó többször is megvétózta a javaslatokat, és ismételten sikerült megakadályoznia Kirill szankciós listára kerülését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több közös európai uniós döntés megvétózása mellett ismételten lehúzatta - a Vlagyimir Putyin meglehetősen közeli szövetségesének számító - Kirill orosz pátriárkát a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással szankcionált személyek listájáról, írja a hvg.hu.
Szijjártó Péter a brüsszeli uniós külügyminiszteri tanácskozáson ismételten megvétózta azt az indítványt, hogy az EU az Európai Békekeret keretében 6,5 milliárd euró, vagyis a tagállamok által Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások költségeinek 60%-át visszatérítse. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a többi tagállam "önkéntesen dönthet" arról, hogy egymás között rendezik a kérdést, utalva arra, hogy a közös alaphoz nem nyúlnak, de egymásnak továbbra is kifizethetik a szükséges összegeket.
A külügyminiszter a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan ellenzi azt a javaslatot, miszerint az EU kiképzési missziója keretében Kijevbe telepítsenek egy koordinációs központot és tanácsadói csapatot.
Szijjártó kifejtette, hogy miután sikerült eltávolítaniuk az általa "őrült ötleteknek" nevezett javaslatokat, Magyarország hajlandó támogatni az Oroszország ellen benyújtott 15. szankciós csomagot. Ebben a csomagban szerepel az a fontos kitétel is, amely lehetővé teszi a Mol számára, hogy továbbra is exportálja az orosz eredetű kőolajból származó termékeket.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy "a tagállamok többsége továbbra is ragaszkodik a korábbi, kudarcra ítélt háborús stratégiákhoz". Ezen kívül említette Orbán Viktor javaslatát, amely szerint Putyinnak felajánlotta az ukrajnai karácsonyi fegyverszünet és a fogolycsere lehetőségét, ám "e javaslat mellett senki nem állt ki".
Ahogy korábban említettük, az Európai Unió Tanácsa hétfőn hivatalosan is ratifikálta az Oroszország ellen irányuló 15. szankciós csomagot, amely összesen 84 jogi és természetes személyt érint. Érdekesség, hogy a szankciós listán nemcsak orosz entitások találhatóak, hanem kínai vállalatok és észak-koreai tisztségviselők is.
A közelmúltban foglalkoztunk Orbán Viktor "békemissziójának" második szakaszával, amelynek során fontos kérdéseket vetettünk fel arról, hogy e törekvés mennyire tükrözi a globális politikai ambíciók érvényesítését, és mennyire lehet szó egy orosz titkosszolgálati befolyásolási akcióról. Az elemzés során érdemes megvizsgálni, hogy a magyar kormányfő kezdeményezése a nemzetközi színtéren milyen hatással van a politikai diskurzusra, és milyen rejtett érdekek húzódhatnak meg mögötte.
