A magyar-amerikai kapcsolatok új dimenzióba lépnek.

Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, a hétvége során telefonos egyeztetést folytatott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Ez az esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az első hivatalos találkozó az új Trump-adminisztráció külügyminiszterével, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a két kormány közötti közös ügyeket áttekintsék.
A beszélgetés során mind az amerikai, mind a magyar fél megerősítette elköteleződését az illegális migráció elleni fellépése, a nemzeti érdekek képviselete és az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezése iránt.
A külügyminiszterek közötti eszmecsere a magyar-amerikai kapcsolatok új, bizalmasabb és konstruktívabb szintjét tükrözi. A magyar kormány több fontos álláspontja – a hagyományos családmodell védelmétől az orosz-ukrán konfliktus békés rendezésén át az illegális migráció elleni intézkedésekig – a washingtoni döntéshozók figyelmét is felkeltette. Az új Trump-adminisztráció pedig éppen ezeket az értékeket tűzte ki célul, amikor a kormányzati intézkedések kidolgozásába kezdett.
Donald Trump hivatalba lépését követően számos elnöki rendeletet hozott, amelyek célja az illegális migrációval kapcsolatos válsághelyzet kezelése. Az Egyesült Államokba illegálisan belépő bevándorlók zöme Mexikóból és Közép-Amerikából érkezik, ám egyre többen jönnek olyan dél-amerikai országokból is, mint például Venezuela, amely Washingtonnal feszültségekkel teli kapcsolatot ápol.
Nem elhanyagolható tény, hogy az Egyesült Államokba jelentős számú bevándorló érkezik Ázsiából, különösen Kínából és Indiából, ám az ő esetükben az illegális belépés viszonylag ritkább. A statisztikák azt mutatják, hogy a demokrata kormányzati időszak alatt több millió illegális bevándorló lépett az ország területére. Az illegális migráció súlyos problémákat vet fel az Egyesült Államokban, és a választási kampány során Trump hangsúlyozta az ezzel összefüggő ügyeket is, mint például a bandaháborúk és a közegészségügyi válságot okozó drogkereskedelem növekedése, amelyek mélyen rezonáltak az átlagos amerikai választók körében.
Nem véletlen, hogy a gazdasági kérdések mellett, a 2024-es amerikai választások egyik fő témája az illegális bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésének ígérete volt.
Trump az elnöki rendelet intézményét felhasználva szükségállapotot hirdetett az Egyesült Államok déli határán. Az amerikai hadsereget a határvédelemre rendelte, újraindították a mexikói-amerikai határon a falépítést, valamint számos amerikai nagyvárosban megkezdődött az illegális migránsok felkutatása, őrizetbe vétele és kitoloncolása.
Az illegális migránsok elleni fellépést kevésbé szigorúan vevő, demokrata vezetés által elfogadott rendelkezéseket szintén eltörölte a trumpi adminisztráció.
Ezen kívül folyamatban vannak azok az egyezmények, amelyeket a latin-amerikai országokkal terveznek megkötni, akik jó kapcsolatokat ápolnak az új adminisztrációval. Ezek az egyezmények célja, hogy hivatalosan is biztonságos országnak nyilvánítsák ezeket az államokat.
A megállapodás révén az Egyesült Államok legális keretek között tudná visszaküldeni az illegális migránsokat harmadik országokba, beleértve a latin-amerikai régiót is.
Az új amerikai kormány fellépése így igen hasonlatos a magyar kormányéhoz, ami mutatja a budapesti politika mintaadó jellegét.
Az illegális bevándorlás kezelésének során elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a külpolitikai dimenziókat is. Az Egyesült Államok szomszédai, Mexikó és Kanada, komoly feszültségekkel néznek szembe a migráció visszaszorítása és a drogcsempészet elleni harc terén. E két országon túl, Donald Trump kommunikációjában gyakran megjelent az a narratíva, miszerint bizonyos távolabbi államok az illegális bevándorlást Amerika ellen irányuló eszközként használják. Ez a megközelítés nemcsak a politikai diskurzusban, hanem a nemzetközi kapcsolatokban is hangsúlyos szerepet játszik.
A Trump-adminisztráció külpolitikai irányvonalának következményeként várható, hogy a migrációs nyomás alatt álló országok fokozott amerikai figyelem középpontjába kerülnek. Ez különösen a latin-amerikai államokat és bizonyos arab országokat érinthet, amelyeken keresztül a migránsok áramlása jelentős.
Az új kormányzat a migrációs kihívásokat és a terrorizmus fenyegetését szoros kapcsolatban kezeli. Ennek következtében a mexikói drogkartelleket és a jemeni húti csoportokat is terroristának titulálta.
A második Trump-adminisztráció a hagyományos amerikai szabadságjogi nézetek újraértelmezésével és a nemzeti érdekek határozott képviseletével egy új polgári jogi diskurzust indított el a nyugati világban.
Trump rendeletei, amelyek a DEI-programok (Diverzitás, Méltányosság és Befogadás) megszüntetésétől kezdve a nemek állami elismerésének korlátozásáig terjednek, valamint az LMBTQ zászlók követségi kifüggesztésének betiltása, mind azt a célt szolgálják, hogy visszatérjünk az eredeti amerikai szabadságértelmezéshez és emberképhez. Emellett a gazdasági versenyképesség növelésére is irányulnak. Az amerikai közvéleményben nem véletlenül terjedt el az a nézet, hogy a progresszív politika gazdasági kudarcai és külpolitikai lépései következtében megfogalmazódott a mondás: "Légy woke, menj tönkre."
A két külügyminiszter telefonbeszélgetése világosan jelzi, hogy az Egyesült Államok új kormányzata Magyarországot stratégiai partnerként kezeli a következő évek során. A magyar kormány politikai irányvonala, amely az illegális migráció hatékony kezelésére és a hagyományos társadalmi értékek védelmére fókuszál, valamint az orosz-ukrán konfliktusban képviselt álláspontja, Donald Trump második elnöki ciklusához szükséges szellemi támogatást és gyakorlati tapasztalatot nyújthat.
Az amerikai elnök rendeletei világosan mutatják, hogy intézkedései a szuverén állam cselekvőképességének visszaállítását célozzák meg.
Az Egyesült Államokban a szuverenitásra érzékeny állam újraélesztette a régi amerikai politikai elvet, amely szerint a hatalom forrása a nép, és a politika a nép érdekeit kell, hogy szolgálja. E szerint a gondolatmenet szerint a kormányzásnak a közösség akaratára és javára kell épülnie, erősítve a demokrácia alapjait.
Magyarország kormánya a hagyományos értékek és innovatív megközelítések ötvözésével kiemelt partnerként léphet fel az új amerikai adminisztrációval való együttműködésben.