Öt innovatív javaslat a civil árnyékjelentésből, amelyek révén csökkenthető a korrupció kockázata Magyarországon 1. **Átlátható közbeszerzések**: A közbeszerzési folyamatok teljes körű nyilvánossága és a digitális platformok használata biztosítaná a vers

Bár a Korrupcióellenes Munkacsoport állami szervek által kijelölt tagjai elutasították a civil társadalom által készített jelentéstervezet többségét, és az sem kapta meg a közös jóváhagyást, a civil szervezetek mégis nyilvánosságra hozták a teljes anyagot. A dokumentum 37 konkrét javaslatot tartalmaz, amelyek célja a korrupciós kockázatok csökkentése, különösen a közbeszerzések és a képviselők vagyonnyilatkozatai terén. Most öt olyan javaslatot emelünk ki, amelyek kapcsán az elmúlt években korrupciógyanús esetekről számoltunk be.

Ahogy azt tegnap megírtuk, nem lett közösen elfogadott éves jelentése az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportnak (KEMCS), miután egy civil és egy állami jelentéstervezet is készült, ám egyik sem kapott elég támogató szavazatot a csoport tagjaitól. Az állam által delegált tagok véleménye szerint a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan volt, mivel "politikai állásfoglalásokat" tartalmaz. A civil tagok viszont elengedhetetlennek tartották annak egyértelmű megfogalmazását, hogy Magyarországon a korrupció súlyos megnyilvánulási formái is jelen vannak, és erre konkrét példákat is hoztak.

A civil tagok a szavazást követően közös sajtóközleményt adtak ki, amelyben többek között bejelentették, hogy - élve a 2022. évi XXVII. törvény 53. §-ban biztosított lehetőséggel - "árnyékjelentésként" nyilvánosságra hozzák az általuk készített teljes jelentéstervezetet. A civil árnyékjelentés ma már bárki számára elérhető (PDF), és 37 olyan ajánlást tartalmaz a kormány számára, amelyekkel csökkenteni lehetne a korrupció kockázatát egyes területeken. Mi ezekből most ötöt mutatunk be.

Korrupciós kockázatok: Magyarország területén körülbelül 160 magántőkealap működik, összesen több mint 2500 milliárd forintnyi vagyonnal a hátuk mögött. Az ezekhez a befektetőkhöz tartozó nevek és vagyoni helyzetek nem publikusak. A magántőkealapok szabadon alapíthatnak vagy vásárolhatnak vállalatokat, amelyek révén újabb cégeket hozhatnak létre, így egy egyre bonyolultabb céghálózatot formálva. Minél összetettebb ez a hálózat, annál nehezebb a valódi tulajdonosok, azaz a magánszemélyek azonosítása.

A magántőkealapok Magyarországon olyan eszközökké alakultak, amelyek lehetővé teszik a jogszerű vagyonelrejtést.

A magántőkealapok tulajdonában lévő vállalkozások rendszeresen részt vesznek közbeszerzési pályázatokon. Például a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó 35 éves koncesszió nyertesei között is megtalálhatók.

Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai azt javasolják, hogy azon vállalkozások, amelyek tulajdonosi szerkezetében közvetlenül vagy közvetve hazai magántőkealap található, csak abban az esetben vehessenek részt bármilyen közbeszerzési eljárásban és/vagy hazai és EU támogatási pályázaton, ha az ajánlatukhoz/pályázatukhoz csatolnak egy olyan, a MNB által kiadott publikus dokumentumot, amely nevesíti az érintett magántőkealap tényleges tulajdonosait.

Korrupciós kockázatok: A civil szervezetek által készített jelentéstervezet rávilágít arra, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés továbbra is jelentős akadályokba ütközik. Az adatperek nemcsak költségesek, hanem időigényesek is, miközben az adatgazdák különféle privilégiumokat élveznek. Például nem kötelezhetők új információk előállítására, és nem szükséges, hogy az alárendelt szerveiknél lévő adatokat összegyűjtsék egy adatkérés teljesítése érdekében. Továbbá, a kormány különböző ágazati törvények módosítása révén csökkentette a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok által kezelt adatok, valamint a kormányzati döntések átláthatóságát.

Javasolt megoldás: A KEMCS civil tagjai arra hívják fel a figyelmet, hogy sürgősen át kellene tekinteni a 2013 óta hatályos különféle megtagadási és mentesülési indoklásokat. Fontos lenne, hogy legyenek következmények abban az esetben, ha egy adatgazda nem reagál megfelelően, vagy jogsértő módon utasít el egy igénylést.

Korrupciós kockázatok: A civil jelentéstervezet véleménye szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai terén nem valósultak meg lényeges reformok. Például a vagyonbevallások digitalizálása elmaradt, a szükséges feltételek az Integritás Hatóság általi ellenőrzéshez nem lettek biztosítva, és a valótlan nyilatkozatokat benyújtók szankcionálása is hiányzik. Ezen kívül a nyilatkozatokban számos vagyonelem továbbra is kihagyható, és a családtagok vagyonosodásának nyomon követése is megoldatlan maradt.

Egyedi megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai javasolják, hogy az adóhatóság automatikusan hasonlítsa össze az adóbevallásokat és vagyonnyilatkozatokat az adózott jövedelemmel. Ezzel céljaik között szerepel a magyarázat nélküli gazdagodás okainak feltárása, valamint az adójogi és vagyonjogi szankciók hatékonyabb érvényesítése. Emellett fontosnak tartják a nyilatkozat alól mentes vagyonelemek körének eltörlését, és azt is, hogy a jövedelemadó alól mentes bevételek, állami támogatások, valamint más, jelenleg jogsértés nélkül elrejtett vagyonelemek is bekerüljenek a nyilatkozattételi kötelezettség hatálya alá.

Korrupciós kockázatok: A központosított közbeszerzési szervezetek, mint például a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, valamint a Kormányzati Képzésszervezési Központ, gyakran a legnagyobb és legdominánsabb piaci szereplők számára kötik meg keretmegállapodásaikat. E mögött álló okok között szerepel, hogy az összetett műszaki és adminisztratív követelményeknek, az országos szintű lefedettségnek, valamint az időben történő elérhetőség biztosításának csak kevés vállalkozás képes eleget tenni.

A verseny hosszú távú korlátozása nem hoz költséghatékonyságot, mivel a monopol helyzetben lévő szolgáltató nem alkalmazza a versenypiaci árképzés módszereit. Azok a vállalatok, amelyek nem jutnak be egy keretmegállapodásba, évekre kiszorulnak a legtöbb állami megrendelésből. Az ilyen cégek nem tudnak referenciát szerezni, ami miatt a következő pályázatok során jelentősen csökkennek a lehetőségeik.

Egyedi megfogalmazás: A KEMCS civil tagjai úgy vélik, hogy a központi beszerző szervezetek ne köthessenek meg keretmegállapodásokat egyedül egyetlen ajánlattevővel, különösen, ha az egy adott piaci szegmenst teljeskörűen lefed. Példaként említhetjük Balásy Gyula kormányközeli vállalkozásait, amelyek a kommunikációs és rendezvényszervezési pályázatok esetén dominálhatnak.

Ha mégis ez történne, akkor részletes, nyilvános piaci elemzéssel támasszák alá az ilyen keretmegállapodások alapján kötött egyedi szerződések reális, piaci áron való teljesülését. Emellett a civilek arra is javaslatot tettek, hogy a központi beszerző szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy az egyszereplős keretmegállapodásokban részvevők a tényleges teljesítés során melyik alvállalkozójukat mekkora részben vonták be a teljesítésbe.

Korrupciós kockázat: Bizonyos esetekben az állami intézmények kivonhatják magukat a közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alól. Erre figyelemre méltó példa a 600 milliárd forint értékű, kormányhoz közel álló építőipari vállalatoktól beszerzett iroda-komplexum, amelynek körülményei és részletei egyelőre homályban maradnak.

Egyedi megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai úgy vélik, hogy a társadalom korrupciós érzete jelentősen csökkenthető lenne, amennyiben a közbeszerzésen kívüli beszerzések adatai is könnyen hozzáférhetővé válnának. Ennek érdekében azt ajánlják, hogy - a védendő információk nyilvánosságra hozatala nélkül - alakítsanak ki egy nyilvánosan elérhető nyilvántartást a közbeszerzési törvény (Kbt.) alól mentesített beszerzésekről. Ebben a nyilvántartásban legalább a bizottsági döntés időpontját, az ajánlatkérő nevét, a beszerzés tárgyának rövid leírását, valamint a szerződés értékét célszerű feltüntetni.

Katus Eszter