A mesterséges intelligencia új korszakot nyit: elindult az amerikai és kínai önvezető repülőgépek fejlesztésének izgalmas versenye.
Mesterséges intelligencia által vezérelt, pilóta nélküli harci gépek tesztelésébe kezdett az amerikai légierő. Az eszközök az emberi kötelékvezető pilótákat támogató funkciókat látnának el - hasonló eszközöket próbál kifejleszteni Kína.
Két, mesterséges intelligencia által irányított, autonóm harci repülőgép prototípusának tesztelését kezdték meg az Egyesült Államokban. Ezt közölte a légierő, megemlítve a modellek egyelőre nem sokat mondó neveit: YFQ-42A és 44A. A bejelentés azért hírértékű, mert ezeket a pilóta nélkül repülő eszközöket már nem drónnak kell nevezni, hivatalos harci gép besorolást kaptak.
A két különleges modell mögött az amerikai General Atomics és az Anduril Technologies áll. Míg az előbbi a neves MQ-9 Reaper drón megalkotója, addig az Anduril az AI-vezérelt autonóm rendszerek szakértője. A South China Morning Post cikke szerint ez a fejlemény arra utal, hogy a technológiai verseny Kínával tovább élesedik, hiszen a távol-keleti ország is igyekszik saját, emberi irányítást nélkülöző fegyverrendszereit kifejleszteni.
Az Egyesült Államokban "kollaboratív harcigép-programnak" hívják azt az innovatív kezdeményezést, amelynek célja, hogy az emberi pilóták által irányított repülőgépeket mesterséges intelligenciával működő autonóm drónok támogassák.
"Ebben a tesztelési fázisban áthidaljuk a prototípus és a repülés közötti szakadékot, csökkentjük az integrációból fakadó kockázatokat, növeljük a bizalmat és lefektetjük az első, sikeres repülés alapjait, ami elvezet harci gép hadrendbe állításához" - mondta David Allvin tábornok, az amerikai légierő vezérkari főnöke, aki mérföldkőnek nevezte a mesterséges intelligencia által vezérelt robotgép próbáját.
Az első tesztek a földfelszínen zajlanak, és ezek során alaposan megvizsgálják a gépek hajtóműveit, vezérlő rendszereit és autonóm irányítórendszereit. Emellett azt is ellenőrzik, hogy a gépek miként tudnak harmonikusan együttműködni a pilóták által irányított harci repülőkkel. Az első tesztrepülések időpontját a nyárra tűzték ki.
A Pentagon eddig közel kilencmilliárd dollárt szánt az autonóm harci gépek kifejlesztésére, és további húszmilliárdot tervez a következő generációs légifölény-rendszerek kidolgozására, amely a 2029-ig terjedő időszakot öleli fel. A cél az, hogy már három év múlva ezer önállóan manőverező harci gép repüljön együtt a pilóták által irányított gépekkel. Egy ilyen gép körülbelül harmincmillió dollárba kerül, ami jelentősen alacsonyabb, mint az ötödik generációs F-35-ös harci gépek 80-100 millió dolláros ára.
A pilóta nélküli és személyzettel működő repülőgépeket támogató rendszereket "loyal wingman" néven, azaz "hűséges pajzs"-ként ismerjük. Ezek az innovatív eszközök a harci kötelékek megerősítésére szolgálnak: képesek felderíteni az ellenséges célpontokat, szembeszállni a fenyegetésekkel, és magukra vonni az ellenséges tűzharcot. Ezzel jelentősen csökkentik az ember vezette gépekre leselkedő veszélyeket, így biztosítva a pilóták biztonságát és a küldetések sikerét.
Közben, a fő versenytárs, Kína, hivatalos bejelentés nélkül maradt autonóm drónok fejlesztése kapcsán. Ugyanakkor nem titok, hogy már sikeresen tesztelték saját FH-97A és GJ-11 modelljeiket. Ezek a drónok rendkívüli képességgel bírnak: képesek észlelni és támadni az ellenséget még azelőtt, hogy az emberi pilóták reagálni tudnának. A kínaiak legmodernebb lopakodó repülőgépe, a J-20, mellett repülve, a drónok komoly előnyhöz juttathatják a haderejüket.
