Tényleg megérte a kockázatot vállalni? Elemzések alapján megállapították, hogy az Egyesült Államok mennyit nyer Donald Trump szigorú vámpolitikájával. - Pénzcentrum

Donald Trump friss vámintézkedései forradalmian megváltoztatják a globális kereskedelmi tájat, miközben az Egyesült Államok vámszintje a legmagasabb szintre emelkedett, amit majdnem egy évszázada nem láttunk.
2025. augusztus 7-én életbe léptek Donald Trump új, átfogó vámintézkedései, amelyek több mint 90 országot érintenek. A vámok mértéke változó, az Egyesült Királyság esetében 10%-tól egészen Szíria és India 41-50%-os vámjáig terjed. Ezzel az Egyesült Államok vámszintje a legmagasabbra emelkedik 1933 óta – tájékoztat a BBC.
A Yale Egyetem Budget Lab által végzett kutatás rávilágított, hogy az Egyesült Államokban az átlagos effektív vámtarifa 2025 augusztusára drámaian, 18,6%-ra nőtt, szemben a 2024-es mindössze 2,4%-os szinttel. E változás következményeként az amerikai kormány vámbevételei jelentős mértékben megugrottak: 2025 júniusára ezek a bevételek már elérték a 28 milliárd dollárt, ami háromszoros növekedést jelent.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzései alapján az újonnan bevezetett vámok akár 2,5 billió dollárral is mérsékelhetik az amerikai kormány hitelfelvételi szükségleteit a következő tíz évben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezen vámok bevezetése a gazdaság összméretét is csökkentheti, összehasonlítva a vámok nélküli alternatívával.
Trump egyik fő célja a kereskedelmi deficit csökkentése, azonban eddig ennek ellenkezője történt. Az amerikai cégek a vámok bevezetése előtt jelentős készleteket halmoztak fel, ami az import növekedéséhez vezetett. 2025 márciusában rekordszintű, 162 milliárd dolláros áruforgalmi hiány alakult ki, ami júniusra 86 milliárd dollárra mérséklődött.
A Kínával szembeni vámok mértéke rendkívül magas, jelenleg 30%-on stagnál. Ennek következtében a kínai export az Egyesült Államokba a 2025-ös év első felében 11%-os visszaesést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan Kína új piacok irányába nyitott: az exportja Indiába 14%-kal, míg az Európai Unióba és az Egyesült Királyságba 7-8%-kal emelkedett, az ASEAN-országok irányába pedig 13%-os növekedést könyvelhetett el.
Számos ország válaszolt a kereskedelmi háború kihívásaira új megállapodások kötésével. Például az Egyesült Királyság és India egy új kereskedelmi egyezményt alakított ki, míg az EFTA-országok – beleértve Norvégiát, Izlandot, Svájcot és Liechtensteint – szövetségre léptek a Mercosur-országokkal. Ezen kívül az Európai Unió is friss kereskedelmi megállapodást tervez Indonéziával.
Kína folyamatosan növeli a Brazíliából származó szójabab importját, miközben az Egyesült Államok szerepe a beszállítók között csökken. Ez a tendencia jelentős hátrányt okoz az amerikai mezőgazdasági exportőrök számára. 2025 júniusában Kína 10,6 millió tonna szójababot vásárolt Brazíliából, míg az Egyesült Államokból csupán 1,6 millió tonnát importált.
A közgazdászok figyelmeztetnek, hogy Trump vámjai végül az amerikai árak emelkedéséhez vezetnek. Bár a júniusi hivatalos inflációs ráta 2,7% volt, ami csak enyhén emelkedett a májusi 2,4%-ról, már láthatók jelei annak, hogy a vámok kezdenek beépülni a fogyasztói árakba, különösen az importált háztartási gépek, számítógépek, sportfelszerelések és játékok esetében.