Az Európai Bizottság szigorúbb intézkedéseket tervez bevezetni az Európai Unió bevándorláspolitikájában.
A Bizottság által előterjesztett javaslat célja, hogy bővítse a biztonságos harmadik országok listáját. Ennek értelmében a menekültek a javaslat jóváhagyása után olyan országokba is visszaküldhetők lennének, ahol csupán áthaladtak, vagy ahová egyáltalán nem léptek be.
Az Európai Bizottság legújabb javaslata forradalmasítaná a menekültügyi eljárásokat, azzal a céllal, hogy újraértelmezze a "biztonságos harmadik ország" fogalmát, amely a menekültek befogadására vonatkozik. Ezzel a lépéssel a Bizottság nem csupán felülvizsgálja a meglévő definíciókat, hanem egyben szigorúbb kereteket is állít a menekültügyi folyamatok számára - tájékoztat az Euractiv.
A "biztonságos harmadik ország" új fogalma a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy elutasítsák a menekültek menedékjogi kérelmét, amennyiben a kérelmező egy biztonságosnak ítélt, nem uniós országban is védelmet kaphat. A jelenlegi uniós jog szerint a menekültek befogadásához egyértelmű kapcsolatra van szükség a menedékkérő és az adott ország között. Az uniós jog szerint egy ország csak akkor minősül biztonságosnak, ha védelmet képes nyújtani: tehát ha nem azonnal utasítja ki a menekültjogot kérőket, az országban nem áll fenn a súlyos sérelem vagy üldöztetés veszélye, és lehetővé teszi a menedékkérők számára, hogy valóban védelmet kapjanak.
A Bizottság által benyújtott javaslatok a következőket tartalmazzák:
Az új szabályok értelmében az uniós tagállamok olyan országokba toloncolhatnák ki a menedékkérőket, amelyeken vagy átutaztak vagy amelyek határait addig át sem lépték. Feltéve, ha ezekkel az országokkal kétoldalú vagy informális megállapodás áll fenn. A menedékkérő és a "biztonságos harmadik ország" közötti kötelező előzetes kapcsolat követelményét eltörölnék, és a tagállamok jogrendszerére bíznák a "kapcsolat" fogalmának meghatározását.
Az intézkedés széleskörű mozgásteret nyújtana az EU-tagállamok számára, lehetővé téve számukra, hogy gyakorlatilag bárkit kitoloncoljanak. A biztonságos harmadik országoknak nem kötelező befogadniuk az érintett személyeket. Az Európai Bizottság egyik, az Euractivnak nyilatkozó képviselője kifejtette, hogy nem készül egységes nyilvántartás az uniós szinten biztonságosnak tekintett országokról. "A tagállamok maguk állíthatják össze saját listájukat" - tette hozzá.
A fenti változtatásokat az új menekültügyi eljárásra vonatkozó rendelet tartalmazza. Ez a rendelet egy átfogó migrációs és menekültügyi paktum részét képezi, amely várhatóan a következő évben lép életbe. A javasolt intézkedések értelmében, mielőtt a tagállamok bármilyen megállapodást kötnek a biztonságos harmadik országokkal, kötelesek értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot. Ezzel a lépéssel a Bizottság lehetőséget kap arra, hogy ellenőrizze, hogy ezek a megállapodások valóban összhangban állnak-e az uniós jogi normákkal.
A Bizottság május 20-án benyújtott javaslata a legfrissebb intézkedés az uniós menekültügyi szabályok szigorításának irányába tett lépések sorában.
Susan Fratzke, a Migrációs Politikai Intézet vezető politikai elemzője hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások "nem gyakorolnak hatást a tagállamok azon szándékára, hogy visszatérési központokat hozzanak létre". Fratzke elmagyarázta, hogy ezek a központok olyan egyéneket fogadnak, akiknek a menedékjogi kérelmét már elutasították, és akik számára a visszatérési eljárás érvényes.
Az Európai Bizottság azzal egyidőben javasolta a bevándorláspolitika szigorítását, hogy Friedrich Merz konzervatív német kancellár Németországban hasonló szakpolitikai intézkedésekkel nyert választást. A bevándorláspolitika szigorításának programja tagállami szinten részben azért volt kulcsfontosságú, mert az egyre nagyobb támogatottságú szélsőjobboldal vitorlájából ezzel lehetett kifogni a szelet.
A szakpolitikai kérdésekben széthúzó német kormánykoalíciónak a szigorúbb bevándorláspolitikai programja a német társadalmi megosztottság és gazdasági válság megoldására tett kísérletként is értelmezhető. Az erős és egységes Európát ígérő Friedrich Merz és az Európai Bizottság élén álló Ursula Von der Leyen elképzelései az Európai Unió bevándorláspolitikájának fokozatos átalakulását sejtetik. A mostani javaslat jelenleg az Európai Parlament és az Európai Tanács előtt van.
