Ukrajna integrálódása a gazdagabb nyugat-európai országok gazdasági rendszerébe előnyöket hozhat mindkét fél számára. Az ukrán piac hozzáférése új lehetőségeket teremthet a nyugati befektetőknek, míg Ukrajna számára a fejlettebb gazdasági struktúrák és te

Miközben a többi tagállam forrásvesztéssel és versenyhátránnyal szembesülhet. Különösen érzékenyen érintheti ez majd a mezőgazdaságot, ahol Ukrajna mérethatékonysága és lazább szabályozási környezete jelentős versenyelőnyt biztosíthat.

Érdemes először a csatlakozás melletti érveket számba venni, hiszen nem véletlen, hogy a nyugati országok szorgalmazzák Ukrajna uniós integrációját - mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette: ennek gazdasági okai is lehetnek. Felhívta a figyelmet, hogy az egyik kézenfekvő előny az ukrán piachoz való könnyebb hozzáférés, amely a közös piacba való belépéssel válna lehetővé. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az ukrán vásárlóerő gyenge, így a fizetőképes kereslet sem jelentős.

Pozitív aspektusként felmerültek a potenciális privatizációs és befektetési lehetőségek, ám ezek valószínűleg a gazdagabb országok vállalatainak kedveznek. Ahogy kifejtette, kétséges, hogy egy magyar cég valóban versenybe szállhat-e ezekkel a piacokkal.

Az újjáépítés harmadik potenciális előnye különösen figyelemre méltó. Regős szerint az uniós döntéshozók valószínűleg abban reménykednek, hogy Ukrajna uniós tagként a közösségen belüli koordináció segítségével jelentősebb részesedést érhet el az újjáépítési projektekből. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodások fényében ezek a várakozások nem biztos, hogy reálisak. Regős azt is kiemelte, hogy a magyar vállalkozások részvétele terén nem éppen optimista a jövőt illetően.

Ukrajna újjáépítése óriási pénzügyi kihívások elé állítja az Európai Uniót.

A hátrányok között kiemelt fontos tényezőként említette, hogy a háború következményeként fellépő újjáépítési költségek jelentős anyagi terhet róhatnak az Európai Unióra. Véleménye szerint a lerombolt infrastruktúra helyreállítása hatalmas forrásokat igényelne, amelyekhez a tagállamoknak is hozzá kellene járulniuk. Különösen aggasztó lehet, hogy Ukrajna - méreteiből és fejlettségi szintjéből adódóan - jelentős részesedést kaphat a kohéziós alapokból. Regős úgy véli, hogy ez azt eredményezheti, hogy a jelenlegi regionális országok, így Magyarország is, csökkentett támogatásokra számíthatnak, hiszen senki sem szeretné növelni saját hozzájárulását, a meglévő forrásokat pedig újra kellene osztani.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozással az ukrán termékek - különösen a mezőgazdasági áruk - könnyebben beáramolhatnának az uniós piacra. Ezeket Ukrajna jellemzően olcsóbban tudja előállítani, egyrészt mérethatékonysága, másrészt a szabályozások lazasága miatt. Regős úgy látja, hogy az uniós szabályozások átvétele nem történne meg egyik napról a másikra, így a versenyelőny tovább fennmaradhatna.

Kiemelte: különösen érzékenyen érintené a magyar mezőgazdaságot, ha Ukrajna a Közös Agrárpolitika keretében támogatásban részesülne. Szerinte nem várható, hogy a tagállamok növelnék befizetéseiket, ezért itt is újraosztás történne, amely a hazai gazdákat hátrányosan érintené. Az import liberalizációjával együtt ez szerinte komoly veszélyt jelenthet a magyar mezőgazdasági termelésre. Összességében úgy véli, hogy bár az ukrán csatlakozás kínál gazdasági lehetőségeket, a kevésbé fejlett uniós tagállamokra nézve a hátrányok és a pénzügyi terhek túlsúlyban lehetnek.