Valóban felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e a nyugdíjak adóztatása? Ezt a témát egy nyugdíjszakértő világította meg, aki részletesen kifejtette véleményét.

Nyugdíjak megadóztatása Magyarországon? Farkas András szerint...

A nyugdíjak módosulása mindenki életét érinti, és ez nem csupán a közvetlen érintettek számára bír jelentőséggel. Sokan értesültek arról, hogy egyes országokban a nyugdíjakat adóztatják, ami komoly viták forrásává vált a politikai diskurzusokban. Farkas András, elismert nyugdíjszakértő, szerint azonban ez a téma gyakran félreértéseken alapul. A szakember rámutatott, hogy a szóban forgó viták valójában a degresszió fogalmának téves értelmezéséből erednek, amely már 1998 óta a nyugdíjszámítási rendszer szerves része.

A nyugdíjak adóztatásával kapcsolatos hírek sok nyugdíjas körében aggodalmat keltettek, azonban Farkas András szakértő hangsúlyozza, hogy nem terveznek új adót bevezetni. A degresszió egy technikai jellegű intézkedés, amely a magas keresetek nyugdíjalapba való beszámítását hivatott korlátozni, és nem kapcsolódik az adózási kérdésekhez. A szakértő véleménye szerint a zűrzavar abból fakad, hogy a degressziót a nyugdíjak adóztatásával tévesztették össze – olvasható a penzcentrum.hu-n.

A degresszió kifejezés különböző területeken használatos, de leggyakrabban a gazdasági és pénzügyi kontextusban találkozhatunk vele. Alapvetően azt jelenti, hogy egy adott érték vagy mutató fokozatosan csökken. Például a degressziós árazás esetén a termékek vagy szolgáltatások ára az idő múlásával csökkenhet, ami ösztönözheti a vásárlókat a vásárlásra. A degresszió tehát a csökkenés folyamatát jelöli, és fontos szerepet játszhat a különböző elemzések és tervezések során.

A degresszió szerepe kizárólag az életpálya-átlagkereset kiszámításában nyilvánul meg. A szakértő részletesen kifejtette, hogy a nyugdíj mértékét a szolgálati idő hossza és az életpálya alatt elért nettó havi átlagkereset határozza meg. Az életpálya-átlagkereset meghatározásához először a kereseteket nettósítják, majd ezt követően valorizálják, ami annyit jelent, hogy a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazás előtti év szintjére igazítják. Ezt követően lép életbe a degresszió, ami azt jelenti, hogy a törvény által meghatározott határokon túli kereseteket csökkentett mértékben veszik figyelembe a nyugdíj alapjának kiszámításakor.

"Ha a havi nettó átlagkereset 372 ezer forintnál magasabb, a 372 és 421 ezer forint közötti rész 90, a 421 ezer forint feletti rész pedig 80 százalékos arányban számít bele a nyugdíj alapjába. A degressziónak semmi köze az adózáshoz" - hangsúlyozta Farkas András. A szakértő szerint a jelenlegi szabályozás 2013 óta változatlan, noha azóta a nemzetgazdasági nettó átlagkereset több mint a duplájára nőtt.

Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás: Milyen lehetőségek rejlenek a megoldásban?

Farkas véleménye szerint a degressziós szabályok szigorítása kínálhatja a megoldást, amennyiben nem állítják helyre a járulékfizetés maximumát, illetve nem kerül bevezetésre a nyugdíjplafon.