Vasárnapra tűzték ki a horvátországi választások időpontját - Világgazdaság.
December 29-én, vasárnap, a horvát választók sorsdöntő döntést hozhatnak, amikor eldöntik, ki vezesse az országot az elkövetkező öt évben. A posztért nyolc jelölt indult, azonban a verseny tényleges esélyesei csupán ketten vannak. Az egyikük a hivatalban lévő, volt baloldali politikus, Zoran Milanović, míg a másik Dragan Primorac, aki a kormánypártok támogatását élvezi.
A magyar modellhez képest Horvátországban a köztársasági elnököt közvetlenül a választópolgárok választják meg. Bár az államfő jogkörei szinte azonosak a magyar elnökével, feladatai túlnyomórészt protokolláris jellegűek. Politikai szempontból azonban a köztársasági elnök választása rendkívüli fontossággal bír, hiszen a választások után nincs lehetőség politikai alkukra vagy koalíciós megállapodásokra a hatalom megszerzéséhez. A helyzet világos: az nyeri el az elnöki posztot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ezért a közelgő elnökválasztás komoly kihívást jelent a kormányzó párt számára, amely már több mint nyolc éve irányítja az országot különböző szövetségesekkel.
A konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ugyanis bár a legerősebb párt az országban, az egyesült ellenzékkel nehezen tudja felvenni a harcot. Erre a jelenségre építette öt évvel ezelőtti kampányát a jelenleg is regnáló elnök, Zoran Milanović is. Az akkor még a Szociáldemokrata Párt (SDP) színeiben megválasztott politikus azóta kilépett a pártból és valóságos ideológia fordulatot hajtott vége. Ez jellemzi mostani kampányát is, mely leginkább arra épül, hogy miként mondjon ellent a kormánynak. Ez az elmúlt években is sok heves vitát szült és a szakértők egyetértenek abban, hogy
Brüsszeli mainstream VS No Migration és No War
A horvát társadalom mélyen megosztott a kormány brüsszelpárti politikája miatt, amelyet Andrej Plenković kormányfő rendíthetetlenül képvisel. Azóta, hogy hivatalba lépett, Plenković folyamatosan hangsúlyozza Ukrajna támogatásának fontosságát, miközben sokan úgy vélik, hogy az illegális migráció visszaszorítására irányuló intézkedések nem elegendőek. Ez a helyzet feszültséget szül a közvéleményben, és különböző véleményeket generál a kormányzati politikáról.
Ez a politika nehéz helyzetbe hozta a pártja jelöltjét, Dragan Primoracot, akinek köztiszteletben álló kutató-orvosként nem kifejezett erőssége a politikai sárdobálás. A jelenlegi elnök ugyanis meglovagolja a közhangulatot és rendszeresen kritizálja a kormány migrációkezelését és többször is kiált a béke mellett. Utóbbi kapcsán nemrég konkrét lépéseket is tett, ugyanis az alkotmány szerint a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka és ezen jogkörével élve megakadályozta, hogy horvát tisztek vegyenek részt az ukrán katonák kiképzésében.
