Megszakadtak a világbajnoki álmaink, miután Írország legyőzött minket.

Egészen az utolsó percekig megvolt a remény, hogy a magyar labdarúgó válogatott 28 év után újra pótselejezőt játszhasson a VB-részvételért jövő márciusban. Írország ellen léptünk pályára a Puskás Arénában, a magyar csapat gyorsan megszerezte a vezetést, a végére azonban kiegyenlítettek az írek és az utolsó pillanatban megszerezték a győzelmet.

Talán nem is találhatott volna távolabbi ellenfeleket a magyar válogatott a 2026-os labdarúgó világbajnokságra vezető selejtezőkre: Budapesttől légvonalban számítva Dublin 1985, Lisszabon 2469, Jereván pedig 2180 kilométer. A négy csapatos csoport utolsó, sorsdöntő mérkőzésére került sor Budapesten vasárnap délután, és a második helyen álló magyar válogatott számára még minden opció nyitva állt. Ha ugyanis az ugyanakkor kezdődő lisszaboni meccsen Portugália kikap Örményországtól (amire, valljuk be, kicsinek mutatkozott az esély) és mi győzünk itthon, akkor csoportelsőként, egyenes ágon ott vagyunk a VB-n! Ha viszont kikapunk Budapesten, akkor bármi is történjen a másik találkozón, számunkra marad a negyven éves átok: újra nélkülünk rendeznek világbajnokságot. Ha pedig nyerünk vagy döntetlent játszunk, akkor 28 év után újra pótselejezőt játszhatunk a VB-részvételért jövő márciusban.

Az írek felfokozott önbizalommal érkeztek Budapestre, hiszen csütörtökön Dublinban Cristiano Ronaldo csapatát legyőzve, gólt sem kaptak. Mi viszont szintén diadalt arattunk Jerevánban. Most már fölösleges lamentálni azon, hogy a portugálok másodszor is megleckéztettek minket azzal, hogy a náluk gyengébb csapatoktól szenvedtek vereséget: a legutóbbi Európa-bajnokságon éppen ez okozta a továbbjutásunk elvesztését, amikor váratlanul Grúziától kaptak ki. Ha most Dublinban nyernek, a mai eredménytől függetlenül biztosan megvan a második helyünk. De hát kár ezen rágódni, a feladat világos volt: meg kell őrizni a hazai pálya előnyét, és nem szabad kikapni az írektől!

A magyar válogatott kispadján Marco Rossi szövetségi kapitány, aki már a 82. mérkőzését irányítja, két helyen módosított a legutóbb Jerevánban pályára lépett kezdőcsapaton. Bolla Bendegúz és Callum Styles helyett Lukács Dániel és Tóth Alex kaptak lehetőséget a játékra. A találkozó előtt egyperces gyászszünettel tisztelegtek a romániai magyar futballszakember, Jenei Imre emléke előtt, aki 1992 és 1993 között irányította a magyar nemzeti együttest.

A telt ház előtti mérkőzés izgalma már a kezdetekkor érezhető volt, csupán a vendég íreknek fenntartott szektorban akadt néhány üres hely. Álomszerű rajtot vettünk, hiszen az első három percben három szögletet is végeztünk el, és az utolsó volt igazán emlékezetes: Lukács Dániel fejesével a közelből szerzett góljával megszereztük a vezetést 1-0-ra! A VAR is alaposan átvizsgálta a szituációt, de nem talált semmi problémát, így a találat érvényes maradt.

A tizenharmadik percben aztán ellenünk ítélt a VAR, sajnos jogosan: a hazai tizenhatoson belül Szalai Attila eltalálta az ír támadó lábát, tizenegyes. Parrott állt a labda mögé, Dibusz eltalálta az irányt, de hárítani nem tudott, 1-1.

A huszonhatodik percben Sallai előtt adódott egy ígéretes lehetőség, amikor a kapu mellé berobbanva próbálkozott, de Kelleher hihetetlen reflexeivel hárította a lövést. Már mindenki a szünetre készült, amikor a 38. percben Varga Barnabás egy elképesztő bal lábas lövéssel, tizennyolc méterről, a bal felső sarokba zúdította a labdát – egy olyan gólt, amit még sosem láttunk a Puskás Arénában! Ezzel ismét nálunk a vezetés!

Három perccel a félidő vége előtt egy meglehetősen brutális összecsapás történt a magyar tizenhatosnál, ahol hárman is összefejeltek. A mi csapatunkból Schäfer és Lukács voltak a résztvevők. Első látásra ijesztő szituációnak tűnt, de szerencsére mindannyian folytathatták a mérkőzést. Az öt perces ráadásban egy komoly ír helyzet alakult ki, de szerencsénkre gól nem született, így előnnyel vonulhattunk az öltözőbe. Eközben Lisszabonban is dőlt a lepel a csoportelsőség álmáról: a portugálok már a félidőre 5-1-re vezettek Örményország ellen!

A második félidőben még nyilvánvalóbbá vált, hogy nekünk nem fújja be azt a bíró, amit az íreknek igen - egy korábbi szabálytalanságért Szalai sárgát kapott (és kihagyja az első pótselejtezőt, ha továbbjutunk), míg Collins büntetlenül rúghatta fel Kerkezt. Mi támadtunk többet, Szoboszlai szépen becselezte magát a tizenhatoson belülre, de nem sikerült megnyugtatóbb előnyt szerezni. Az ötvenhetedik percben megfagyott a levegő a stadionban, amikor Idah átemelte Dibusz fölött a labdát és az a magyar hálóba kötött ki, de a partjelző szerencsére lest jelzett, megúsztuk.

Rossi merész lépésre szánta el magát, amikor kettős cserét hajtott végre: levette a pályáról a gólt szerző Lukácsot és Schäfert, helyükre Callum Styles és Ötvös Bence érkezett. Az írek elkezdtek nyomás alá helyezni a játékot, hiszen számukra már nem volt vesztenivaló. A közönség azonnal reagált, és a "mindent bele!" skandálással igyekeztek buzdítani a csapatot.

A hatvannyolcadik percben végre előkerült a sárgalap is, amikor Scales durván rácsúszott Vargára. A szabadrúgás után Orbán fejesét Kelleher könnyedén hárította. A félidő közepén Callum Styles labdát szerzett, majd betört az ellenfél tizenhatosára, számos magyar társával a háta mögött. Itt adódott a nagy gólhelyzet, de sajnos túlbonyolítottuk a szituációt. Nem sokkal később Sallai kísérletezett egy kicsit kisodródott helyzetből, de az ír kapus ismét bravúrral védett. Még két ígéretes lehetőségünk volt, és ekkor már azon járt az eszem, hogy nehogy megbosszulják magukat a kihagyott magyar helyzetek. Sajnos ez be is következett a nyolcvanadik percben, amikor az írek a semmiből szereztek egy gólt - Parrott nem hibázott ziccerben, így 2-2-re módosult az állás.

Már csak tíz perc maradt a döntésig (a döntetlen egyébként nekünk kedvezett), amikor négy perccel a vége előtt Szoboszlai merészen betört a tizenhatosra, ám Kelleher bravúrral hárította a lövést. A mérkőzés végére a védekezésünkre kényszerültünk, és a ráadás első percében Dibusznak óriási védést kellett bemutatnia. Hatvanezer szurkoló szorongott a lelátón, a Hungária zúgása betöltötte a stadiont, miközben mindannyian azt kívántuk, hogy valahogy megússzuk a helyzetet. Sajnos azonban nem sikerült: a hosszabbítás hosszabbításában Parrott harmadik gólját szerezte, ezzel pedig végleg romba döntötte a világbajnoki álmainkat.

A mérkőzés végeredménye: Magyarország 2 – Portugália 3.

A második összecsapás során: Portugália dominálva győzött Örményország ellen, a végeredmény 9-1 lett!