Zsendülés 2025: Innovatív megoldások nyomában az agrárszektorban - Agrárágazat
Nagy kérdés, hogy az idei évben is folytatódik-e a magyar kertészeti szektor lejtmenete, vagy esetleg sikerül megállítani azt. Az ország gazdasági helyzete, a tartósan magas áfa és a feketepiac növekvő nyomása, valamint a beruházások költségeinek emelkedése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar zöldség- és gyümölcstermelők egyre inkább kiszoruljanak a belföldi piacról. E témák kerültek terítékre a 10. alkalommal megrendezett ágazati konferencián, ahol a szakma képviselői osztották meg aggodalmaikat és javaslataikat.
Néhány kivételtől eltekintve, a legtöbb zöldség- és gyümölcsfajta esetében egyre inkább függünk a külföldi termékektől. A hazai mezőgazdaság terményei számos ok miatt nem képesek versenyezni a külföldi árukkal. A munkaerő-utánpótlás egyre komolyabb problémákkal küzd, ami tovább rontja a helyzetet. A magas áfa kedvez a számlakereskedő áfacsalóknak, ám a helyi kertészek számára ez a piaci lehetőségek csökkenését jelenti. Az új pályázatok talán lendületet adhatnak a beruházásoknak az idei és jövő évi időszakban, de kérdés, hogy ki fog dolgozni az újonnan kialakított létesítményekben és gépekkel, valamint hogy a magyar zöldség- és gyümölcstermelés képes lesz-e versenyezni az olcsó importtermékekkel.
A kertészeti szektor idei perspektíváit taglaló X. Zsendülés konferencián rendkívüli érdeklődés övezte az eseményt. A szakmai előadók azonban nehezen találják meg azokat a kedvező adatokat és tényeket, amelyek reményt adhatnának a jövőre nézve.
Az agrárminiszter a szektor elmúlt évtizedbeli fejlődését igencsak üdvözlendőnek tartja, különös figyelmet fordítva a termesztéstechnológiák, új termesztő- és logisztikai létesítmények, valamint az új TÉSZ-ek létrejöttére. Nagy István arra is kitért, hogy az ágazat nyomására módosult az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó rendelet, ami a termelők számára kedvező változást jelenthet. Az áfával kapcsolatos vitákra reagálva hangsúlyozta, hogy az áfacsökkentés önálló intézkedésként nem elég ahhoz, hogy a termelői bevételek növekedjenek, vagy a vásárlók költségei csökkenjenek.
A szakmai előadók között elsőként Pogátsa Zoltán, közgazdász-szociológus és egyetemi docens, kiemelte, hogy az ország elszegényedése különösen erőteljes hatással van a fogyasztásérzékeny ágazatokra. Az áfacsökkentéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy míg nem minden országban, de számos helyen sikerült csökkenteni az árakat ebben a népegészségügyi szempontból lényeges termékkörben. Továbbá hangsúlyozta, hogy az EU-s források hiánya kritikus problémát jelent a beruházások szempontjából, ami azt jelenti, hogy érdemes lenne jó kapcsolatokat ápolni az EU-val, hasonlóan a többi tagállamhoz.
Apáti Ferenc, egyetemi docens, alaposan elemezte az ágazat jelenlegi helyzetét, és arra figyelmeztetett, hogy az idei évben 10-20%-os növekedés, de akár stagnálás is előfordulhat. Elemzései alapján évről évre csökken a hazai termékek részesedése a zöldség- és gyümölcskínálatban, amiért részben az állami szabályozás, részben pedig az ágazat lassú fejlődése okolható. Az elmúlt évtized során a beruházási és termelési költségek átlagosan megduplázódtak, míg a jövedelmezőség ezzel szemben jelentősen elmarad a várakozásoktól. Ferenc hangsúlyozta, hogy az áfacsökkentés iránti elvárás nem csupán a termelői és fogyasztói árak kedvezőbb alakulásának reményében merül fel, hanem azért is, mert az alacsonyabb adó mértéke növelheti a hazai termények versenyképességét és segíthet a 60-100 milliárd forintos áfacsalások visszaszorításában is.
A 10. alkalommal megrendezett Zsendülés eseményén számos izgalmas kerekasztal-beszélgetés zajlott, míg a rendezvény második napján a TÉSZ-ek hazai és európai helyzetét mélyrehatóan elemző előadások kaptak helyet. Összefoglalóinkat folyamatosan frissítjük és megosztjuk.
