Irán hajlandó lenne a párbeszédre, ám Európa inkább a szankciók alkalmazására fókuszál.
Irán készen áll arra, hogy felújítsák a tárgyalásokat az atomprogramjáról a nyugati országokkal, ha tárgyalópartnerei jószándékot mutatnak - húzta alá Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Kaja Kallas európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek azután írt levelében, hogy három európai ország kezdeményezte az Irán elleni szankciók újraindítását az ENSZ-nél.
A brit, a német és a francia kormány csütörtöki lépését azzal indokolta, hogy Teherán jelentős mértékben megsértette az iráni nukleáris fejlesztési programra vonatkozó korlátozásokról és ellenőrzésekről szóló többhatalmi megállapodást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elindított mechanizmus lehetőséget teremt arra, hogy visszaállítsák a korábban érvényben lévő ENSZ-szankciókat Irán ellen, ideértve a széleskörű fegyverembargót, valamint több iráni egyén és szervezet ellen irányuló büntető intézkedéseket.
A londoni külügyminisztérium által csütörtök este közzétett közös nyilatkozatban a három érintett ország kifejtette, hogy Irán nem tudja alátámasztani a magas dúsítású urániumkészletek felhalmozását polgári célokkal. Ezzel összefüggésben az iráni nukleáris program továbbra is komoly aggodalmakat vet fel, mivel egyértelmű fenyegetést jelent a globális békére és biztonságra nézve.
Aragcsi a levelében azt hangsúlyozta, kiegyensúlyozott és tisztességes tárgyalásokra van szükség, továbbá arra, hogy a felek elkerüljék az olyan lépéseket, amelyek veszélybe sodorják a tárgyalások sikerét. A miniszter egyúttal vitatta a három ország lépésének törvényességét, és úgy vélte, a mostani kezdeményezésnek nem lesz érdemi hatása.
Teherán többször hangsúlyozta, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.
A brit, német és francia kormány hivatalosan is bejelentette az Iránnal szembeni szankciók újbóli bevezetését. Az intézkedés hátterében az áll, hogy Teherán jelentős mértékben megszegte a nukleáris fejlesztési programjára vonatkozó korlátozásokat és ellenőrzéseket rögzítő többhatalmi megállapodást, amelyet a Joint Comprehensive Plan of Action (JCPoA) néven ismerünk.
A JCPoA-egyezmény keretein belül részt vevő három európai ország (E3) már korábban is kifejezte, hogy a megállapodás nyomán 2015-ben eltörölt szankciók újbóli életbe léptetése felmerülhet.
A londoni külügyminisztérium csütörtök éjjel nyilvánosságra hozott közös E3-nyilatkozata szerint a folyamat már megkezdődött. A három ország értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy Irán jelentős mértékben megszegi a JCPoA-megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ennek következményeként London, Párizs és Berlin a 2231-es számú BT-határozatra hivatkozva kezdeményezi a "snapback-mechanizmus" aktiválását.
A mechanizmus lehetőséget ad arra, hogy az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, mint például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni egyén és szervezet ellen hozott büntetőintézkedések ismét hatályba lépjenek.
A londoni külügyi tárca által ismertetett közös háromhatalmi nyilatkozat szerint Irán egyértelműen és szándékosan megsérti a JCPoA-megállapodást.
A kommüniké kiemeli, hogy bizonyos fejlesztési helyszínek, amelyek az iráni nukleáris fegyverkezés potenciális lehetőségei miatt komoly aggodalmakat keltenek, sajnos elérhetetlenek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) számára az ellenőrzési folyamatok során.
A nyilatkozat kiemeli, hogy Irán nem tudja megmagyarázni a magas dúsítású urániumkészletek felhalmozását polgári célokra, és az IAEA számára sem világos, hol találhatók ezek a készletek.
Az iráni nukleáris program így továbbra is egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra
- olvasható az E3-országok Londonban közzétett nyilatkozatában.
David Lammy, a brit külügyminiszter, nemrégiben a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Irán 60%-os urándúsítási szintje kizárólag nukleáris fegyverek előállításának szándékára utal. Hangsúlyozta, hogy a polgári felhasználásra szánt atomreaktorok esetében az urán dúsításának normál szintje csupán 3-5% körül mozog.
Lammy kiemelte azt is, hogy Irán dúsítotturán-készlete 40-szeresen haladja meg a JCPoA-egyezményben kijelölt felső határt.
